A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)

300 és legalább 150 töredéklétszám után egy-egy főtanácsi-kép­­viselőt és összesen 3 pótképviselőt választ. A többi anya-, társ­­es a szórvány egyházközség minden 250 és legalább 150 töredék­­lélekszám után egy-egy főtanácsi képviselőt, valamint egy pót­képviselőt, s minden leányegyházközség, — ha legalább 100 lélek­­száma van, — egy főtanácsi képviselőt, ezenfelül minden iskola­­fenntartó egyházközség egy főtanácsi képviselőt választ. Senki két, vagy több címen egyházi főtanácsosi jogokat nem gyakorolhat. A több címen vagy helyen megválasztott, megválasz­tásától számított 8 nap alatt nyilatkozni köteles, hogy jogait me­lyik címen kívánja gyakorolni. Ha nem nyilatkozik, a választás útján nyert megbízatásáról lemondottnak kell tekinteni. 74. §. Az egyházi tanácsosok, valamint a főtanácsi képviselők az E. Főtanács legközelebbi ülésén esküt tesznek. Az a főtanácsi tag, aki az eskü letételére kijelölt és az azt követő gyűlésről indo­kolatlanul távol marad, lemondottnak tekintendő és helyébe a pót főtanácsi képviselőt kell behívni. 75. §. Az E. Főtanács rendes gyűlését Budapesten vagy más egyházközségben évenként egyszer tartja; szükség szerint az E. K. Tanács rendkívüli gyűlésre is összehívhatja. Az E. Főtanács gyű­lésének helyét és idejét, amennyiben arról az E. Főtanács nem rendelkezett, az E. K. Tanács határozza meg, és gondoskodik an­nak szabályszerű összehívásáról. 76. §. Az E. Főtanács gyűléseit a püspök és a főgondnokok vezetik. A püspököt, akadályoztatása esetén, az esperesfőjegyző helyettesíti. További helyettesítésekről az E. Főtanács esetenként határoz. A jegyzői teendőket az esperes-főjegyző, az előadói teen­dőket pedig az egyházi és püspöki titkár^_yhgy az elnökség által kijelölt tag látja el. Az E. Főtanács az egyházi közügyigazgató imájával kezdi és fejezi be gyűléseit. A gyűlések rendszerint nyilvánosak, de az elnökség vagy a jelenlevő tagok egyharmadának kívánságára zárt ülést kell elren­delni, sebben az esetben is nyilvános ülésben kell hozni és kihir­­detni a határozatot. 77. §. Ä határozatképességhez az elnökön kívül 20 tag jelen­léte szükséges. A határozatokat a gyűlés általános szótöbbséggel hozza; legalább 10 tag kérésére névszerinti szavazást kell elren­delni, mely esetben a szavazók neveit és a kisebbségi véleményt is 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom