Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

-72-Ha már megvizsgálja az ember a consistori választásokat azon korból, mikor a 12 szám eralittetik, s abban hiány állíttatván, be is töltetik, a tetszik meg, hogy ezen 12-ős szára betöltésére mindenkor papok választattak, s ezen feljül a világi rendről is többkevesebb egyének részt vettek a gyűlésekben; a miből tehát kiviláglik, hogy az egyházi rendből való consistorok száma volt régen 12re szabva.

Már akárhogy volt régen, annyi igaz, hogy most nincsen meghatározva a consistorok száma, hanem a kit az egyházi, vagy világi elnök ajánl a a gyűlésnek nincs kifogása ellene, megválasztatik, vagyis inkább bevétetik és feleskettetik /: Szokás :/

4./ Akár egyházi, akér világi hivatalánál s polgári állásánál fogva senki se consistor

Az 1796-iki alkotmány 4-ik pontjában ez van u®ran: "Tagjai a főconsistoriamnak ezután is, mint eddig legyenek a belső rendből a tiszt. Esperest és más érdemükkel megokat megkülömböztető tisztelete8 atyánkfiái, a külső rendből pedig a magok keresztényi indulatjukból megjelenni szokott nemeseken kivül, minden környékbeli inspector curator atyánkfiái sőt más a főconalatoriura által a végre kiválasztott érdemesebb ás értelmesebb férjfiak is."- A miből a jön ki, hogy az Esperest ek és inspector-curatorok ezen hivatal oknál fogva, és a megjelenni szokott nemesek, annálfogva, hogy nemesek és megjelenni szoktak, már consistorok lennének. Azonban ezen instutitio, a világi rendet illetőleg, igy vólt ugyan, mert a nemesek közül akárki megjelent is, részt vehetett a gyűlésekben; de az egyházi rendet illetőleg, régen sem volt igy, mert csak választás következtében lehetett