Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)
Bevezetés
- 5 -. if ... dúl elő igy t Parocho existent Johane Némái imitari» /j U.K.1913.2»sz.i/ Ez azért Jellegzetes, mert a prédikátort tartja közelebbről megjelölendő* nek. Az 1625- évi Julius hó 24.-én Atyha, Pálfalva és Korond községekben a lakósok vallása tekintetében végzett tanúvallomások során ilyen vallomások hamgzottak el : Én az Dávid Ferenoz vallásán vagyok, nem az pápista valláson, mert én eddig is az unit ária religion voltam /: K.M.1905.XL,. érfv 4* fűz. 211 s köv» lapt/» A lengyel fejlettebb egyházi életből Erdélybe püspöknek jött Radeczky Bálint /: Valentinus Radeoi :/ 1626»-ban adta ki az első rendszeres egyházigazgatási törvényt : Disciplina Ecclesiastica elmen, amit a szerző és életbe léptető után : Disciplina Radecianának is neveztek» Az 1626-1694. években ez volt az egyház igazgatás zsinórmértéke a vonatkozó zsinati határozatokkal kiegészítve, A viszonyok változása folytán a Disciplina Ecclesiastica-t 1694-ben némi változtatással és kiegészitéáífel Almási G. Mihály hires püspökünk adta ki nyomtatásban. Ez az egyházszervezeti törvény még az 187ö-es években is, mint kiadásra érdemes egyházi szabályzat’ jött figyelembe. Természetes, hogy a világtörténelmi fejlődés eredményeként az unitárius egyházban is 1694-1870-ig óriási változások történtek«, Különösen az iskolai rendtartás tekintetében újabb- és újabb Szabályok követték egymást. De az egyház más irányú életében is, a nagy nemzeti fellángolás, önvédelmi szabadságharc és osztrák politikai elnyomás következtében, az egyházi törvények /tCanon-es :/ folyton szaporodtak. Ezeket az egyházi törvényeket /icanon-es í/az évszázadokra visszamenő jegyzőkönyvekből Mikó Lőrinc jogtanár szedegette össze* Erre
