Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

- 61

végzéseit azon kifejezéssel, hogy azok megváltoztatásának előre is ellentmondanak.- A mire a főtanáos azt végezte ugyan, hogy teljesítessék a M.Vásárhelyi atyafiak kívánsága, de megirta, hogy mivel végzései végén oly kitételek vannak, melyek igazgatási rendeszerünkkel ellenkeznek, és könnyen ellenségeskedéseket okozhatnak, tehát az ilyenektől őrizkedjenek. /:L.Prot V.pag.§1.82.83.nro 12. :/

e./ Utolsó példája volt ezen fellépésnek 1837-ben a kolozsvári főtanácsban, a hová a kir. táblánál M.Vásárhelyt hivataloskodó némely consistorok már nem consistorium! határozatképp, hanem magány vélekedésképp Írásban küldötték nézeteiket aziránt, hogy a püspöki és gen.notariusi választás halasztassék zsinatra; a tanár Molnos Dávid ur által tanitott tudományok tanítása bizassék: Brassai Sámuelre, akadémiára választassák Fejér Márton ur, és Zsinat tartassák Tardán.

Ezen M.vásárhelyi consistorium felállítása oka kérdésen kivül az volt, hogy a kir. Tábla M.Vásárhelyt lévén, birtokosabb toraink ottan szolgáltak, és az ügyvédi karban is több unitárius egyének lévén, férfiaink tehetősebbjei s értelmesebbjei ottan kezdettek volt központosülni, s ámbár jó célból volt felállítva, még se lehet egyébnek tekinteni kinövésnél, azért szokáson kivül is kezdett menni s miután a kir. Tábla megszűnésével vallásunk férfiai is onnan elszéledtek, már ma nem létezik.Jegyzés: A fennebb említett határozás curiositásból van beírva, de csak a tartalma megtalálandó úgy, mint következik:/

1./ A főgondnok elnöksége alatt felállított egy Consistorium

melynek tagjai voltak a püspök, Generalis Notarius és hét világi egyén,