Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

65 -jelenj akkor az ifjabb elnököl s ha ez ae volna jelen, akkor maga a gyűlés a hivatalában öregebb jelenlevő Egyházi Tanácsosra bizza a világi részéről! elnökséget* /:L.Frot.IV.p.l53.375.Prot V.p.9.36.73. 212.233»360 :/

2c/ A főgondncknak joga volt arra, hogy a világi rendet képviselő deputátusokat nevezzen ki a főtanácsi gyűlésekre, kettőt s többet is. /: L.Prot.IV.p.68.74.123.335; Prot.IV.p.375 és másutt is :/

Ez tartott 1796-ig. Akkor a Kálban tartott zsinat 12.sz. alatti végzése 4-^ pontja meghatározván, hogy kik legyenek az egyházi gyűlések tagjai, ezek között nincsenek a főgondnok által kinevezendő képviselők 8 ez óta soha se is volt többé gyakorlatban, mint mutatják a jegyzőkönyvek.

3. / A püspökkel együtt képviseli vallásközönségünket minden külső érintkezésekben az egyházi tanács előleges jóváhagyása mellett. Ezt bizonyltja a rendszerünk szelleméből keletkezett szokás.

4. / Az 1753-ban a kénosi zsinatban megállított - utasítás pontjai szerént:

a./ A püspökkel minden vallásunkat illető dolgokról,főtanács és zsinat tartása idejéről, helyéről, módjáról egyet ért és a püspöksé get gyámolitja.

b./ A főtanácsokon és zsinatokon megjelenik.

c. / A köri felügyelő gondnokokat hivatalok teljesítésére szorítja.

d. / Az ecclesiák és iskolák felett főfelügyelői jogot gyakorol.

e. / A számadások helyes vitelét és a fizetések kiszolgáltatását, mindenek felett eszközli. /: L.Prot.II.p.123. :/