Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

- 48

/:Lásu az 1813-ban tartott főtanács j.k.l és 6 számát és 1839-ík 1 go és l846ici 14 rőt, számát :/

Jegyzés: A Kőrmöczi János beiktatására kormányszéki tané- 90sok báró'fánfy László és Tartler János, & Székely Miklós és Székely Sándor beiktatására kir. táblai elnök és főgondnok uániel Elek és kor» titoknok Iszlai László urak voltak biztosoknál! kinevezve

11,§, A püspök buosuzása és birálat alá vettotéss.,A polgári alkotmány azon czikke, amely azt tartotta, hogy tisztek minden évben búcsúzzanak, az az a hivatalokat a választó testület előtt tegyék le és bocsássák uj választás alá, átszivárgott a mi egyházi alkotmányunkba is. Innen van, hogy püspökeinknek is minden évben le kellett köszönni hivatalokról a zsinati gyüelekezet előtt. E megtörténvén, a püspök kiment a gyűlésből s a generalis notaries foglalt helyet az asztal mellett s megkérdette a gyülekezetét, kívánjákmegmarasztani viszont hivatalában, vagy helyébe mást akarnak választa ni? S ha a gyűlés megkívánta marasztani, akkor béhivták s e megmarasz tást tudtára adták, ha pedig nem akarta volna megmarasztani, mást választhatott volna, de erre egyetlen egy példa sincsen.

Ezen püspöki bucsuzásról és birálat alá vetésről 1751-ig Írott canon nincsen, hanem szokáson alapult. 1751-ben Kolozsvárt tartott főtanácsban a zsinatok tartása módja szerveztétvén, ennek 10. és 11. pontjaiban a van: hogy a ecclesia végezvén a könyörgést, a Generalis notarius ül az asztal mellé, és ha a Superintendens akar, vagy engedik búcsúzni, a templomból ad censuram .kime-gyen, visszajővén pedig a generális notariu3 az atyafiak judieiumát pr^nunciálja.

A zsinatok tartása módjáról van még egy más szabályozó Canon latin nyelven, ily czim alatt: "Agenda in sinodis". Ez az imént