Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)
Első rész: A központi hatalom
45 -határozta, hogy mig a püspöki hivatalt a maga rendin be lehetne tölteni, addig a püspöki hivatalt illető tárgyakat igazitsa az E.K.T» főgondnoki elnöklete alatt, és ezt a királyi kormányszéknek feljelentette, amire onnan 1837-ben 158.az. alatt azon rendelés érkezett, hogy a kormányszék ezen jelentést tudomásul vévén, a püspöki választás mentői előbb tétessék meg. - / Lásd az E.K.T.ISÖ?^^ 26 számát. 1837- ben februáriusban itten Kolozsvárt téli főtanács tartatván s a püspöki választás kérdésbe "jővén, a zsinatra halasztatott, de Székely Miklós ur püspöki helyettesnek kineveztetett és ez is fel jelentetett a kir. kormányszéknek. /Lásd az 1837.főt. jegyzőkönyv 16»számát:/. Erre a kormányszéktől 1837-ben 2879.sz„ alatt rendelés érkezett, hogy a püspöki választás mentői előbb tétessék meg, de a választandó püspök ne kezdjen hivatalához addig, mig a felség által meg nem erőaittetik. /:L. az E.K.T. 1837. jegyzőkönyv 82. számát.»/ 1838- ban tehát a tordai zsinaton ezen rendelés alapján tüzetesen vitatás alá került azon kérdés: fel lehet-e esketni a megválasztott püspököt, mig meg nincs erősítve? S a vitatás eredménye a lett, hogy Székely Miklóst nem eskették fel akkor, hanem a következő Kolozsvárt tartott zsinaton. A hódolati és egyesületi hit letétele alkalmával tette le püspöki esküjét i9. /:Lásd: 1839. Főt.j.k.l ső és köv. néhány számát :/ 1845-ben pedig a H.almási zsinat visszatért a régi gyakorlatra, mert Székely Sándor urat, megválasztván, azonnal fel is eskette. /: L. 1845. zs. főt. j.k. 4-8 az.:/