Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Első rész: A központi hatalom

kötelezték azon viszonynál fogva, hogy azon koraiakban, mikor hozattak, Erdély M,országgal egy polgári államat tett,* amelyek pedig I. Perdináíld Deeretumán elkezdve olvashatók, azok már Erdélyt nem illetik.

Második törvenykc5nyv az, melynek czime ez: Decretum Tripartitum Inclyti Regni Hungáriáé, melyet itélö-mester Werbgczl István szedett össze és az ország II. Ulászló alatt 1514-ben helyben hagyta. Kft a magánjogot és pörlekedés! rendszert foglalja magában. Ez Magyar orazágot és Erdélyt egyformán kötelezte, mert 1514-ben még egyek voltak.

Amely törvények & harmadik és negyedik Korszakban a magyar országi országgyűléseken hozattak, azok csak M,országra terjednek ki ás a. Corpus Juris folytatásai, s az újabb kiadásban 1826-ig be is vannak iktatva, a későbbiek ktilöfi kiadásokban találhatók.

Amely törvények pedig a harmadik és negyedik korszakban az erdélyi országgyűléseken hozattak, azok M.országot nem, hanem csak i* Erdélyt illetik.

És ezeket magokban foglaló törvénykönyvek ezek:

1. ^ az Approbata Constitutio.

Ez magában foglalja az 154i-töl kezdve 1653-ig alkotott törvényeket,

2. / A Compilata Constitutio.

Ez magában foglalja azon törvényeket, amelyek 1653-tOl kezdve 1669- ig hozattak,

3. / A Novellaris Articulusok. vagyis újabb törvényczikkek. Ezek azon törvények, melyek a negyedik korszakban Hozattak az Erdélyi országgyűléseken. Ilyenek: a Mária Terézia, I, Eerencz és V. Feráinánd alatt hozott törvények, melyek közül a legnevezetesebbek