Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Bevezetés

meg. Előbb Hunra s, azután Avar s végre Magyar név alatt. Mindhárom szór országét alapított. A Hunok: és Avarok birodalma elenyészett s még csak a történelemben él, a «Agyaroké fennmaradott s független és alkotmányos kiréivsággá tűzdte ki magát,

3©k népek vegyültek fel más népekbe és enyésztek el őrükre a népvándorlás küzdelmei alatt s bámulatosnak marad mindig azon jelenet, hogy s magyároks t is azon szomorú sors nem találta. Ennek oka kétségen kivül az, hogy ezen korszak magyarjai nem voltak gyávák, tudtak:tűrni, szenvedni, nélkülözni, nem féltek a haláltól, határtalanul engedelmes«* kedtek vezéreiknek, szerették nyelveket és nemzetségüket és annyira raga3Zkodtak ahoz, hogy készebbek voltak meghalni, mintsem más nemzetségekbe felolvadni s mindezekre nézve köztük közszel lem uralkodott,

Másadik korszak /:1000-1541:/

Hzen korszak kezdődik Szt,István alatt a királysággal Krisztus után az 1000-ik esztendőben, és 541 évet foglal magában. 3©k bel • viszály és többnyire a kereszténység érdekében folytatott ktilhábonik zivatarjai közt folyt le; mind a mellett a nemzet megtartotta függetlenségét és alkotmányát. Királyait szabadon választotta a törvényeit országgyűlésein maga alkotta. Alkotmánya szabadelvű volt ugyan s párhuzamban állt az akkori műveltebb országok alkotmányával, de törvényhozásain keresztfG. vonulnak ez ezen korban egész Európában kifejlett Hierarchia és Feudalismus vétkei, s- ezeknek lehet tulajdonit a ni azon valóban sajnálandó jelenetet is, hogy ezen. törvény hozás 541 éves terér egyetlen egy törvényt se talál az ember, mely a nemzeti nyelvet a annak az oktatás,'kormányzás és törvényhozás mezején! függetlenségét és természetes jogait tárgyazná.