Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)
azonban tanításai végeredményben a szervezetre is kihatottak. Az egyház lényegére vonatkozó tanításai szerint az egyház külső kormányzása nem tartozik a kulcs hatalmához.1 A lutheránus egyház szervezete ehez képest a püspöki kormányzói hatalmat a fejedelem hatalmi körébe utalta s ekként a fejedelem az egyház körüli jogait országos consistóriuma utján gyakorolta. A Zwingli—Kálvin-féle hitújítás a szervezet kérdését a kulcshatalomból folyónak fogta föl. Eszerint az egyház külső ügyeinek minden irányú elrendezése a gyülekezetei illeti, amely azt el sem idegenitheti, A gyülekezet egyeteme nevében a vének: a presbiterek cselekesznek s ezekhez képest a protestáns egyházalkotmányok alapelve : a presbiteri elv lett. A hitújítás eredményében azonban a presbiteri elv a külömböző országokban egészen különszerű formákban érlelődött ki. A hitújításnak Magyarországon és az 1541. óta különvált részében, Erdélyben történt elterjedése rendén az egyházi szervezet e határokon belül is eltéréseket tüntet fel. A lutheránus és református egyház törvényhozási bevétele után a Dávid Ferenc által irányított hitujitás is 1568-ban törvényhozási szabályozásig jutott és az ő hite, vallása is bevettnek nyilváníttatott. A Dávid Ferenc vallásának törvényes bevétele után azt látjuk, hogy ez a nagy reformátor a nagy elvi harc közepette a szervezeti formákra nem sok súlyt helyezett. Boros Gy. szerint: „Dávid Ferenc a szervezetre, az egyháztagok életének a szabályozására nem sokat gondolt. Dávid Ferenc nem azért nem készített egyházszervezeti és szertartási szabályokat, mintha arra ideje és tehetsége nem lett volna, hanem azért, mert fölöslegesnek tartotta“. 2 Dávid Ferenc munkáinak olvasása közben egyetlen helyen a Rövid Magyarázat II. részében találtam erre a kijelentésre: 1 A német prot. egyházak alkotmányára nézve lásd Sohm: Kirchenrecht (Binding gyűjteményében VIII. 1—2 kötet). München—Lipcse 1923. Megállapítása szerint: Das Wesen des Kirchenrechts steht mit dem Wesen der Kirche in Widerspruch. 2 L. A Rövid Magyarázat 1910. évi facsimile kiadásában Dávid Ferenc theologiája című tanulmányt. 4
