Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)
b) Egyházkörök. Az 1850 —1902, években a partialis synodusnak a köri közgyűlésnek tagjai: 1. A környékbeli minden pap és mester, a tisztességes nyugalomban (honesta vacantia) levőket is ide értve. 2. A világi rendből mindazon egyházi tanácsosok, kik a környékben laknak. És ezeken kívül a környéki birtokos nemesek. A tagoknak nem szabad elmulatni a gyűlést, hanem meg kell jelenni. A világi rendbeliekre nincs ugyan büntetés szabva a meg nem jelenésért, de a meg nem jelenő papra 3 frt 50 kr, van vetve. (Kol. főtan, 1699 és tordai főt. 1738.) A helyes mentség a birság alól mentesített.1 Az egyházköri gyűlésnek általában tárgya mindaz, ami a környéki vallásos és oktatás ügyet illeti.2 E szerint látjuk, hogy e korban a köri közgyűlésen az egyházközségi képviseletnek alig van valami nyoma, jóllehet az autonómián nyugvó protestáns egyházakban az egyházkor hatáskörének teljes gyakorlása az egyházközségek közigazgatásának jóságával áll szoros kapcsolatban. Érthető tehát, ha az 1860-as években az egyházkörök szervezésének kérdése is különböző formában felszínre került. Az 1872. évben elkészült javaslat egyik készítője arról ekként számolt be: „A képviseleti rendszernek mindenütt való behozatala iránt való törekvés már huzamosabb idő óta foglalkoztatja vallásközönségünket is, amelyből a képviselet elemei eddig se hiányoztak. 1 Mikó megjegyzi, hogy az esperes választásakor az eklézsiák képviselői és a felügyelő-gondnok választásakor az eklézsiák gondnokai jelen legyenek, ennek egyéb törvényes alapja mégnincsen, mintaől.és 82. §-ban elé adva van. A 61. §-ban megemlíti, hogy az udvarhelyi partialis választását az esperesi választásra nézve azért vetette vissza, hogy azon választásba a környéki eklézsiák a Canon szerint nem folylak be. A főtanácsi jegyzőkönyvekben azonban ezt a canont nem találta. A 82. §-ban a gondnok választásánál megjegyzi, hogy 1836-ban a képviselő Tanácsban az az indítvány tevődött volt, hogy a felügyelő-gondnok választásakor az eklézsiák kebli gondnokai is szózatoljanak. Ez el is fogadtatott és főtanácsra terjesztendőnek határoztatok, de hogy a Főtanács ezt az indítványt canonná tette volna, annak nyomát nem találta. 2 Mikó a 9. §-ban 1—14 pontok alatt sorolja föl az ide tartozó tárgyakat. 31
