Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)

Ecclesiastico - Politicum - Consistorium elvégez, tartozzanak magukat ahoz tartani mind az ecclesiák, mind a privata personak akármicsoda statusban és charakterben légyenek.

Legyen a nemesség és papság között olyan harmónia, hogy egyik fél is a másik jó intentióját ne remorálja.

Egyszóval: Valamit ezen Consistorium szent religionk emolumentumára ecclesiastica directíoban occuralható difficultásoknak orvoslásában feltalálhat, arra autoraltatik.

A Disciplina Ecclesiastica szerint szabályozva volt s a püspök elnöklete alatt a papi elem közreműködésével tevékenykedő téli főtanács -= Consistorium Generale minden megszakadás nélkül tovább folytatta munkásságát a fundatorok által 1718-ban deciaráit és 1729-ben alkotmányosan megszervezett, túlnyomóan világi jellegű Supremum Consistoríumra való tekintet nélkül.

Az eddigi forrásanyagunk szerint a mai vegyes összetételű Egyházi Főtanácsnak és Zsinati Főtanácsnak ez a Supremum Consistorium és a papi jellegű Synodus lévén a csirája, a mustármagja, a továbbiakban egyházunk alkotmánya szempontjából erre nagy súlyt kell, hogy helyezzünk.1

A Supremum Consistorium (vegyes jellegű Főtanács) tartása az 1729. évi rendezés szerint az országgyűlés idejével lévén öszszekötve, a politikai és közállapotok ismerete mellett világosan megérthetjük, hogy az elnyomatás e korszakában (1718—1778.) a Supremum Consistorium gyűléseiről nem sokat tudhatunk.2 De a szervezés elvi álláspontot vitt át a gyakorlatba: a reformáció elgondolása szerinti protestáns egyházalkotmány presbyter-zsinati elvével szemben az önkiegészítés elvét.

Az 1729. évi szabályzat 2. pontja ugyanis ekként szól:

„Ezen consistoriumnak autoritása legyen olyan circumscriptioval, hogy mikor az alkalmatosság engedi, mások is adhibealtassanak ad consultandum akár secularis, akár ecclesiastica capax personak találtassanak közel, kivált azon helységnek, az hol összegyűlnek, T. esperestye".

Ez a szervezet mutatja nekünk, hogy a Supremum Consis-1 A különleges autonomiáju Székelyföldön se lehetett a világi elem általános bevonását biztosítani, mert a kor szelleme ezt nem bírta el.

2 A ref egyház szervezkedésének jogtörténeti anyagát szabatos rendszerességgel tárgyalja Dr. Kun B. : Magyar Református Egyházalkotmány c. munkája. (Debrecen 1908.).