Tóth György: Unitárius egyházi törvények a papválasztásról. Jogtörténeti tanulmány (Kolozsvár, 1910)
UNITÁRIUS EGYHÁZI TÖRVÉNYEK A PAPVÁLASZTÁSRÓL.47 A kijelölési jog ugyanis az E. K. Tanácsnak van fönntartva és a választás után is a püspök kirendelési joga 3 legtöbb szavazatot nyert jelöltre nézve épp oly korlátlan, mint a többi egyházközségekkel szemben. Gondolatom szerint ez akként volna módosítandó, hogy a püspök több jelölt közül a szavazatok általános többségét elnyert jelöltet megerősíteni köteles volna; a szavazatok másként való eloszlása esetén pedig a két legtöbb szavazatot nyert jelölt között azonnal új választás volna tartandó s a többséghez jutott jelölt a választás szabályszerűsége esetén megerősítendő volna. Abban a véleményben vagyok, hogy a számra nézve nagy protestáns egyházak is a felettes hatóságoknak biztosított jelölés jogán oly korlátokat állítottak föl az egyházközségek szabad választási jogával szemben, hogy a mi egyházi törvényünk a választás tekintetében — a kolozsvári és keresztúri papi állásoktól eltekintve — a legszabadabbnak mondható. A püspöknek biztosított jogot az egyházközség presbyteriumát megillető korlátlan számú föltétien jelölési jog kellően ellensúlyozhatja és bízom a jövőben is, hogy egyházunk élén oly főpásztor fog állani, a ki minden egyházközség és egyházunk érdekét fölül tudja helyezni a magánérdekeken. A mi kicsiny egyházunkban a helyes kormányzáshoz tartozik az is, hogy a hivatásos papok azon a helyen legyenek értékesíthetők, a hol tehetségüknek megfelelőleg a köznek a legnagyobb szolgálatot tehetik. Ezt pedig a helyi viszonyok ismeretén fölül alig emelkedő egyházközségek teljes korlátlansággal kevésbbé hivatottak elbírálni, mint az egész egyház irányításáért történelmileg is felelős egyházfő. i
