Tóth György: Unitárius egyházi törvények a papválasztásról. Jogtörténeti tanulmány (Kolozsvár, 1910)
UNITÁRIUS EGYHÁZI TÖRVÉNYEK A PAP VÁLASZTÁSRÓ I,.33 hatalom alatt álló nagykorúaknak szintén nem volna a jog gyakorlása megengedhető. Az egyházközség tagjairól régebbi törvényeink között alig találhatni valamit; sőt magáról az egyházközség szerkezetéről szóló tudósításaink is szórványosak. Mikó azt mondja: Az eklézsia gyűléseinek szerkezete egyházi törvényeinkben nincsen kifejtve, hanem a szokás a főtanács és egyházköri gyűlés szerkezete hasonlatosságára alapította meg. Tagjai: a mester, egyházfiak s az eklézsiának minden béradó tagja“. A császári és királyi polgári és katonai kormányzósághoz 1851-ben egyházunk szerkezetéről tett jelentésben is idevonatkozólag csak ez van: „Az eklézsiák minden dolgaikat az eklézsia gyűlésében igazgatják. Tagjai: az eklézsiához tartozó béradó gazdák“. Ezek szerint a jogosultság a múltban a bérfizetésen nyugodott, A kepefizetés azonban az egyházkörök és egyházközségek szerint változó lévén, már az 1784-ben Szent-Eászlón tartott zsinaton határozatba ment, hogy: ragaszkodni kell a helybeli szokásokhoz, a melyek e tekintetben törvényül szolgálnak. A választók névsorának összeállítására tehát a helyi szokások megtartásával nagy gond fordítandó. 11. §. A szavazás csak személyesen és egyfolytában, de akár titkosan, akár nyilvánosan történik, a mint ezt a választó gyűlés meghatározza. Közfelkiáltással való választásnak helye nincs.1 Ha titkosan történik a szavazás, a szavazatszedő bizottság csak a’ szavazókat, ha nyilvánosan, a szavazatokat is feljegyzi. Mindkét esetben az elnökség tekintettel a választók számára, előre meghatározza és kihirdeti az időt. a meddig a választás tart. Ez idő elteltével a szavazás bezáratik, s a szavazatok összeszámittatván, az eredmény a választás lefolyásának jellemzésével, valamint az az ellen netán történt felszólamlásokkal és ellenmondásokkal együtt jegyzőkönyvre vétetik, s ez a választási lajstrommal, a presbyterium jegyzőkönyvével, valamint a lelkészi jövedelemről kiállított hiteles 1 B rondelkezés csak több jelölt állítása esetében nyer alkalmazást, mert a 6. §. 3. bekezdésében intézkedés van abban az irányban, ha megválasztásra egy jelöltnél több nem hozatik javaslatba. A jelöltnevezés a 7- §-ban van szabályozva. A titkos szavazásra nézve megjegyezni kivánom, hogy a jelöléstől eltérő szavazólap semmis, az figyelembe nem veendő, de a jegyzőkönyvben ez a körülmény feltüntetendő. 3