Tóth György: Unitárius egyházi törvények a papválasztásról. Jogtörténeti tanulmány (Kolozsvár, 1910)
UNITÁRIUS EGYHÁZI TÖRVÉNYEK A PAPVÁLASZTÁSRÓL. 25 okoz, sőt mind a jegyzőkönyv szerfelett terheltetik, mind pedig a levéltár szükségtelenül szaporittatik. Ennélfogva: Végeztetett: hogy ezentúl minden püspöki tárgyakban h. Elnök atyánkfia a megkivántató előleges intézkedéseket s kezelésből folyó levelezéseKet elnökileg tegye meg és az ilyetén tárgyakat csakis akkor terjessze E. K. Tanácsunk eleibe, midőn azok a derekas elhatározásra teljesen elkészítve vaunak.“ Ezzel a határozattal a pályázatok rövid korszaka le is zárult s a következő 1845. év már uj rendszert hozott, az állandó rendszerül határozott s jelenleg is némi változtatással fennálló rendszert.1 IV. Választással összekötött rendelés korszaka. (1845—) Magyarország történetében a XIX. száz negyvenes évei a reformok, a folytonos újítások korszakát képezik. A korszellem az újítások utáni vágyban testesül meg. Ez látszik előttem elfogadható indoknak arra nézve is, hogy egyházunk kebelében a papválasztásra vonatkozó törvények rövid időn belől újabb és újabb revisio alá vétetettek. S minő ellentétek! A inig a II. korszak végén a belső emberek rendelése átruházott hatalomnál fogva kizárólag a püspököt illette, addig az 1840—45-ig tartó rövid korszak alatt a legnyilvánosabb jellegű pályázat volt kihirdetendő. E két véglet kiegyenlítése nyilvánul meg az Almáson 1845. évben tartott zsinat által alkotott választási törvényben. A pályázathirdetés, mint akkor ezélszerütlennek mutatkozott rendszer, az újabb választási törvényben teljesen mellőz-1 Ütő Béla: „Unitárius Egyház“ I. évf. 9. számban indítványozza: liogy egyházközségeinkben a megüresedett papi, énekvezéri, kántortanitói, tanítói illetve tanítónői állások nyilvános pályázat útján volnának betöltendők.