Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái
egyház valamennyi híve, felülemelkedve minden egymásközti ellentéten, forrják össze igaz testvéri szeretedben, s imádkozzék az egy igaz Isten segedelméért. Egyház Képviselő Tanácsunk fokozott buzgósággal fog munkálkodni valamenynyiök javán, különösen az új határokkal elválasztottakért. Kolozsvár, 1940. szeptember 3. Varga Béla sk. P. H. Dr. Mikó Lőrinc sk. püspök. egyházi titkár. Délerdély román uralom alatt maradt unitáriusai a fenti rendelkezésben kapták meg alkotmányos egyházi életük alapjait. Közel kétéves, szenvedésekben igen gazdag történetük még nem mutathatta meg, hogy a Főtanács, kiépítésével hogyan folytatják tovább munkájukat. Újabban a brassói Unitárius Jövendő hasábjain egyre többen cikkeznek, akik „egyházi életük kiépítését“ sürgetik. Nincs elegendő távlatunk ahhoz, hogy e törekvés felett ma már ítéletet mondhatnánk, de amit 1939-ben az E. K. Tanács a magyarországi részek törekvéseivel kapcsolatosan az önálló püspökségre vonatkozóan határozatba tett, melynek meghozatalában nekik is részük volt, erkölcsi követelményként kell szemeik előtt lebegjen a kényszermegoldások között is. * A mai magyar állam területén élő unitáriusság nagy része tisztában van azzal, hogy a majdnem negyven éven keresztül, szinte évről-évre újított unitárius Szervezeti Törvény gyökeres megújításra szorul. E gondolat jutott kifejezésre Kelemen Béla egyházi tanácsos indítványában, aki az 1941 évi novemberi Főtanács elé ilyen értelemben terjesztette elő javaslatát. Az 1941 évi novemberi Főtanács 20/e. jkvi sz. a. a javaslatot az alábbi igen érdekes indokolással elvetette: E. K. Tanács magáévá teszi e. jogtanácsos afia javaslatát, miszerint az egyházi szervezeti törvényünk reformjának, sőt teljes újjáalkotásának kérdése nem új keletű és azzal nemcsak dr. Tóth György és Kelemen Béla e. tanácsos afiai foglalkoztak, hanem az emlékezetes Székelykeresztúrra öszszehívott, de a román erőszak miatt meg nem tarthatott Zsinat tulajdonképpen az egyházi törvény reformja céljából gyűlt volna össze. E. K. Tanács, tekintettel arra, hogy az in-12
