Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)

Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái

gozásra, korszerűsítésre szorulna. Hasonló rendezést kívánna a tanári állások szervezésére, betöltésére vonatkozó s egyes főtanácsi jegyzőkönyvekben szétszórtan fellelhető egyházi törvényeknek egybeállítása. E kérdésre vonatkozóan lásd dr. Tóth: Az Unitárius Egyház Szervezete, 1921, c. munkája 211—216. oldalain olvasható értékes fejtegetéseket. II. Az egyházalkotmány jogtörténeti értékű forrásanyagá­nak vázlatos áttekintése után vessünk egy rövid áttekintést egyházalkotmányunk mai kérdéseire. A fejlődés belső menete szoros kapcsolatot tartott a külső politikai eseményekkel. A XX. század első nagy világ­háborújának következményei nem múlhattak el nyom nélkül egyházunk feje felett. Az 1918 évi összeomlás már határvona­lat húz a Királyhágón s a trianoni béke következtében egyhá­zunk IX. egyházköre, a duna-tiszamenti, önálló életre kény­szerül. Az erdélyi és magyarországi részek fogalmi meghatá­rozása- unitárius egyházjogi vonatkozásban újraéled. A trianoni kényszerbéke után egyházunk Főtanácsa al­kotmányosan is igyekszik biztosítani az elválasztott és kény­szerű különélésre ítélt magyarországi unitáriusság egyházi életét. A különállás biztosítékát alkotó törvény szövegének közlése előtt dr. Tóth megállapítja: „Dogmatikai és kánon­jogi nézőpontból a bevett vallássá és egyházzá szerveződött történelmi unitárius egyháznak csak Kolozsvárt van teoló­giája, tehát magyar unitárius papok csak itt képesíthetek — és csak az itt fennálló szabályok szerint szentelhető bárki magyar unitárius pappá. A dogmatikailag és kánonjogilag egységes unitárius hit kérdései csak a Generale et Synodale Consistoriumban tárgyalhatok. Az egyházi egyetemes törvény­hozás sem osztható meg a történelmi adottság folytán/1. Ebben a kényszerhelyzetben alkotta meg a Kolozsvárt ülésező Főtanács 1923-ban 52. jkvi pontja alatt a Magyaror­szágra nézve érvényes egyházi törvényét: „Egyházi törvény az unitárius egyházalkotmány magyarországi érvényességé­­~öl“. E törvény szövegezési munkálatait dr. Tóth György egy­házi tanácsos végezte. A törvény szövege a Keresztény Mag­vető 1933 évi LXV. évf. 4—5. füzete 167—169. lapjain olvas-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom