Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái
gozásra, korszerűsítésre szorulna. Hasonló rendezést kívánna a tanári állások szervezésére, betöltésére vonatkozó s egyes főtanácsi jegyzőkönyvekben szétszórtan fellelhető egyházi törvényeknek egybeállítása. E kérdésre vonatkozóan lásd dr. Tóth: Az Unitárius Egyház Szervezete, 1921, c. munkája 211—216. oldalain olvasható értékes fejtegetéseket. II. Az egyházalkotmány jogtörténeti értékű forrásanyagának vázlatos áttekintése után vessünk egy rövid áttekintést egyházalkotmányunk mai kérdéseire. A fejlődés belső menete szoros kapcsolatot tartott a külső politikai eseményekkel. A XX. század első nagy világháborújának következményei nem múlhattak el nyom nélkül egyházunk feje felett. Az 1918 évi összeomlás már határvonalat húz a Királyhágón s a trianoni béke következtében egyházunk IX. egyházköre, a duna-tiszamenti, önálló életre kényszerül. Az erdélyi és magyarországi részek fogalmi meghatározása- unitárius egyházjogi vonatkozásban újraéled. A trianoni kényszerbéke után egyházunk Főtanácsa alkotmányosan is igyekszik biztosítani az elválasztott és kényszerű különélésre ítélt magyarországi unitáriusság egyházi életét. A különállás biztosítékát alkotó törvény szövegének közlése előtt dr. Tóth megállapítja: „Dogmatikai és kánonjogi nézőpontból a bevett vallássá és egyházzá szerveződött történelmi unitárius egyháznak csak Kolozsvárt van teológiája, tehát magyar unitárius papok csak itt képesíthetek — és csak az itt fennálló szabályok szerint szentelhető bárki magyar unitárius pappá. A dogmatikailag és kánonjogilag egységes unitárius hit kérdései csak a Generale et Synodale Consistoriumban tárgyalhatok. Az egyházi egyetemes törvényhozás sem osztható meg a történelmi adottság folytán/1. Ebben a kényszerhelyzetben alkotta meg a Kolozsvárt ülésező Főtanács 1923-ban 52. jkvi pontja alatt a Magyarországra nézve érvényes egyházi törvényét: „Egyházi törvény az unitárius egyházalkotmány magyarországi érvényességé~öl“. E törvény szövegezési munkálatait dr. Tóth György egyházi tanácsos végezte. A törvény szövege a Keresztény Magvető 1933 évi LXV. évf. 4—5. füzete 167—169. lapjain olvas-7