Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
XV szitett és Erdélyben és a szomszédos Tiszántúli kerületben ez volt akkor az elfogadott Egyházi Rendtartás.1 Az ismert adatok után most már az a kérdés, hogy az unitárius egyházban 1579. után szükségszerűen szem előtt tartott rendtartási szabályok és a Radetzky által 1626-ban kibocsátott Disciplina Ecclesiastica között a szerkezet és tartalom tekintetében volt-e valamely kimutatható kapcsolat? Idevonatkozólag forrásaink keveset mondanak. Radeczky Bálint püspök (1616—32.) müveinek felsorolásánál ezt találjuk : „IV. Disciplina Ecclesiastica 1626. Ennek összeírásában az említett püspökön kívül résztvettek: Járai Sámuel, Makai István, Szőrös Mátyás, llliricus György, Dálnoki Ferencz, Szentmiklósi Mátyás, Besenyei Péter, Szentmihályfalvi Mihály, Somosdi István. Szopós György consistorok. Megjegyzendő, hogy a Disciplina Ecclesiastica már régen azelőtt, az 1577. évi február 6-án Nagyváradon tartott zsinaton, ki volt hirdetve1 2 és ezt Radecius a fönt leirt meghívókban szigorúan szem előtt tartotta; ugyanő sürgette a meghívókban a Disciplina Ecclesiastica előírásait. — Lásd erre nézve az 1619. évi zsinati meghívót. A Disciplina Ecclesiastica-t a Radeczky által szervezett bizottság 1626-ban kibővítette és világosabb rendszerbe szedte. Ez az a Disciplina Ecclesiastica, amelyből végül Almási Gergely Mihály egy öszszefoglaló munkát készített“.3-4 Ez utalások [t. i. 1619. és 1577.] az iró egyéni felfogását tükrözik vissza és nem oly tények, amelyek az 1577. évi Disciplina Ecclesiastica tényleges bevételét és az 1626-ban kibocsátott Disciplina kidolgozásának alapjául történt elfogadását bizonyítanák. A most már előttünk fekvő 1626 és 1694. évi Disciplina Ecclesiastica áttekintése és az 1577. évi Canones Minores-szel való egybevetése után nyilvánvaló, hogy Radeczky nem ez utóbbi rendszert követte. 1 Kiss Áron i. m. Így: Más közérdekű zsinat végzéséhez nem juthattam. Olyan ugyan több, legalább a tiszántúli egyházkerületben, nem is lehetett, amennyiben azt a tasnádi zsinat, mely az ily végzéseket 163J. évben ,appendix“-eiben összeszedte, az 1597. évi t snádi végzésen kivül ilyet e századból [XVI. sz.] többet egyet sem említ. (L. 735. old.) 2 Ez a reformátusok zsinata volt, amely a Gönczi György által készített „Articuli minores“-t elfogadta. Ez könyv alakban valóban „De Disciplina Ecclesiastica“ cimmel jelent meg. L. a 3., 4., 63. és 64, lapokat. 2 E megjegyzés latin szövegét lásd a 3. lapon. 8 A Kénosi—Uzoni egyháztörténetének III kötetében a Vili. fejezet függelékéül becsatolt Disciplina Ecclesiastica vulgo: Radeciana előtt a következő megjegyzéseket tette az iró : Nagyt. Radeczky Bálint, az unitáriusok püspöke még az 1626--ik esztendőben az erdélyi unitárius egyházközségek részére egyházi rendtartást készített arról, hogy azok papjainak és híveinek mi legyen a kötelességük; minthogy a rendtartás másolata akkor [t. i. amikor az iró az egyháztörténetnek Radeciusra vonatkozó részét készítette] nem állott rendelkezésemre, arról ugyanazon püspöknél nem volt szabad egyebet, mint megemlítést tennem. itt azonban helyén valónak láttam, hogy a buvárkodók számá'a úgy a
