Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
II. Könyv 1694 - 1718
65 Mindezekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a reformatio korában keletkezett kánonok szerzője a legtöbb esetben a püspök, vagy a jövendő püspök volt — igen gyakran előzetes megbízás nélkül. Az elkészített kánonok azután javaslatként a zsinat elé kerültek s ott nyertek elfogadást. A Radeczky Disciplinájának elkészültére nézve adatunk van, hogy munkatársakul a névszerint megnevezett consistorok szerepeltek, de azt pontosan megállapítani, hogy Radeczky ennek elkészítésére felkéretett volna — az eddig ismert adatok alapján — nem lehetett. A D. E. bevezetéséből az el enkezőre, vagyis arra lehet következtetni, hogy Radeczky előzetes megbízás nélkül a saját elhatározásából az általa felkért munkatársaival együtt készítette el a Disciplina Ecclesiasticat, mondván : Az ismert példákat követve, „Isten házának építésére mi is Isten segedelmében való bizakodással és utánozva a mennyei bölcsességgel ékeskedő régi embereket, elhatároztuk, hogy amit az egyház kebli javítására tehetünk, azt rövidesen közre adjuk.“ Kérdés, hogy a Disciplina Ecclesiastica szövegezésére a felkért konsistorokon kívül a Consistorium testületi szervezetében gyakorolt-e befolyást és minő actussal lett az egyháztagokra nézve törvénnyé téve ? Valamelyik zsinaton ebből a célból elő volt-e terjesztve és el volt-e fogadva, vagy csak a gyakorlat emelte kötelező törvényerőre ? Erre ma, a vonatkozó korszak egyháztörténelmi és jogtörténeti forrásanyagának kevésbbé ismert volta és közzététele nélkül határozott választ adni nem lehet. Átvizsgáltam az 1626 év kerüli zsinati jegyzőkönyveket, de megfelelő adatokat nem találtam.1 Az 1661. évi deésfalvi zsinat határozata azonban önmagában is törvényi erőt adott az addig használatban vo't Disciplina Ecclesiasticanak, elrendelvén, hogy az : „Ecclesiastica Disciplinát minden papnak és mesternek meg kell szereznie és tartoznak azt tanulmányozni és aszerint élni.“ Az Ahriá i püspök által kiadott Disciplina is csak úgy vált törvénnyé, hogy azt a zsinat ebben az alakjában elfogadta, vagy az egyház igazgatásában annak használatát a gyakorlat szentesítette. A gyakorlat pedig szentesítette.1 2 A Disciplina Ecclesiastica 1694. évi kiadásának törvényerejű volta majdnem napjainkig fennmaradt. Kozma József hites szószóló 1803 ban irt Házassági Eijárásá ban a Supremum Főtiszlelendő Consistoriumnak úgy, mint pure judiciale fórumnak tárgyait felsorolva igy folytatjá : 3. Vágynak ezen Főconsistoriumnak még nevezetes [inás] tár1 Az 1627. évi utasítás II. része figyelemre méltó. 2 De ezen felül az is megjegyzendő, hogy sem az 1626. évi, sem az 1694. évi Disciplina Ecclesiastica — autonom törvényalkotási jogunkkal teljes összhangban — fejedelmi megerősítés a'á nem volt terjesztve. 5
