Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)

I. Könyv

44 telünk és segitséghre hívunk, az Atya után, az eő parancsolatja szerint, és az Apostoloktól eleőnkben irt Regula szerint, az kik eőtet segitséghre hitták, nem úgy mint magassághbeli egy Istent, hanem úgy mint annak fiát, mi keözbenjárónkat, Urunkat, Messiá­sunkat és meghváltónkat. Valljuk azért, hogy mi nem akarunk egyebet tudni semmit, hanem az Jésus Christust, azt is azt, a ki meghfeszittetett I. Cor. 2. a ki állandó Isten mindeöreökké! Rom. 9.1 II. 1.638. Nos Stephanus Rozas primarius, Caspar Zeöcz jviajus io, pegjus jU(jeXj caeterique Cives et Senatores, ac uni­versitas Incolarum et Inhabitatorum Civitatis Colosvar, receptam unitariam Religionem profitentium etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis : Hogy mivel az elmúlt esztendőkben azmi kegyelmes urunknak, az mél­­tóságos, tekintetes és nagyságos Rákóczi György urunknak, isten kegyelmességéből Erdélyországa fejedelmének, Magyarország ré­szeinek urának, és székelyek ispánjának ő nagyságának etc. érté­sére lévén, hogy városunknak elei, isten után gubernalói, úgymint a polgári társaság s centum páterek között az orthodoxa religion levő atyánkfiái közzül, mind alsó és felső tanácsban nem volná­nak, noha ő nagysága minket tanácsul requiráltatván, intett ke­gyelmesen, hogy az országnak unióját is szemünk előtt viselvén, az orthodoxus atyánkfiái közzül is bizonyos személyeket vennénk nem csak a felső, hanem az alsó tanácsban is, mindazáltal mi arra, úgy és oly állapottal, a mint ö nagysága akkor tőlünk ké­­vánta, nem mehetvén, és ő nagysága látván közöttünk a religio végett való egyenetlenséget és gyülölséget, és azt akarván atyai­képen szép egyességre hozni közöttünk, ez mostani generalis gyűlésben, melyet ad vigesimum tertium diem Aprilis promulgál­­tatott volt ő nagysága országának, propositioiban az statusok elei­ben támasztotta volt ez dolgot is, kévánván ennek igazítását az statusoknak deliberatiojok után articulusban való irás által jó hely­ben állatni. De mi inkább akarván az ő nagysága kegyelmessé­­géhez ragaszkodnunk, mintsem az országnak ebben való delibe­­ratiojához támaszkodnunk, ő nagyságát böcsületes atyánkfiái által 1 Eredetije megvan E. Tanácsunk levéltárában. S minthogy a Nádud­­vary közleménye sokban eltér az eredetitől, jobbnak láttuk az eredi szerint adni (K. M. Szerkesztője.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom