Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
II. Könyv 1694 - 1718
97 pásztorától éppen oly nagy gondossággal és odaadással tudakozódjék magukról a hallgatókról is.1 A tanács kötelességei. Ha városokat, falvakat, országokat és tartományokat egy ember célszerűen nem gondozhat és igazgathat, hacsak nincsenek oldaluk mellett vele mások, akik tanácsukkal és segítségükkel támogassák, úgy bizonyosan az Isten szent házában, vagy az egy házban, mely a Pál tanúsága szerint az igazságnak oszlopa és erőssége, még kevésbbé lehetséges, hogy egy ember hordozza vállain a tehernek oly nagy tömegét és megbirkózhassék annyi gonddal és vitás kérdéssel, amelyek közben hol a hit dolgában, hol a házasságok és más esetek körül felmerülnek. Ezért a szent zsinat nem ok nélkül a saját határozatával és hatalmával némelyeket a Krisztus nyájának pásztorai közül, akik a dolgok intézésében kiválóbbak és lelki tehetségekkel vannak megáldva, a tanácsba, vagyis az egyház gyűlésébe kiválasztott és igen bölcsen a püspök mellé állított a segítségnek mintegy célszerű helyi őrségéül. Életüket illetőleg ezeknek első kötelessége ugyanaz, ami a püspöké, amint Pál a Timotheushoz és Titushoz írott leveleiben (I. Tim. 3., Tit. I) sőt másutt is igen gyakran, a püspök elneve zést nem különös értelemben használta, amint azzal a későbbi kor visszaélt, hanem általános értelemben. Ezért szükséges, hogy mindazok akik a tanácsban, sőt az egyházi szolgálat egész testületében lesznek, legyenek hiba nélkül, mint az Istennek sáfárjai. Másodszor. Ezek tanácskoznak a zsinat összehívásáról is a püspökkel együtt, nehogy a lelkészeket, különösen a szűkösebb sorsuakat oly sok, oly különböző és távoli helyről, jelentéktelen és haszontalan okok miatt összehiva, fölösleges költekezések tételére és sok más alkalmatlanság elnyelésére kényszerítsék. Gondot kell ford'tni, amennyire lehet, hogy ilyen nyilvános gyűlést alkalmatlan időben ne csináljanak, különösen az esztendő hevesebb viharainak kitett részében, vagy amikor a terményeket a mezőről gyűjtik és hordják, hacsak véletlenül igen fontos és halasztást semmiképpen nem tűrő okok elő nem állanak. Mert a közügynek helyes és békés fenntartásáról úgy kell előre gondoskodni, hogy aközben ne fosszuk meg az egyeseket attól, hogy bérüket és munkájuk gyümölcsét megkaphassák. 1 A 2. p. (96. 1.) utolsó mondataként: Bár itt a püspök nevezet egész általános értelemben van értve. 7