Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
10 nek a Képviselő Tanácshoz (Repraes. Cons.) s ez a pereket a Főtanács (Gen. Consistorium) nevében lássa el — ahonnan természetesen a Főtanácshoz nem lehet további fellebbvitelnek helye.1 Így lett a Képviselő Tanács: Főpapiszék. Ezt az állásfoglalást 1818-ban az oklándi és 1820 ban a dicsőszentmártoni zsinatok is helybenhagyták. Ennek dacára, Mikó szerint, még 1862 ben is vitás volt, hogy egyes esetekben a Főtanács bele mehet-e helyesen az ügyek III. fokú fölülvizsgálásába. A fellebbezési bíróságok ilyen változata mellett nem lehet pontosan figyelemmel kisérni, hogy a fegyelmi ügyekben a partialis synodusnak mi volt a fegyelmi fellebbezési bírósága, azonban annyi a vonatkozó munkákból megállapítható, hogy az rendszerint: a Generale Consistorium (Egyházi Főtanács) volt 1809-ig. Amikor azonban 1809 ben az E. Képviselő Tanács, mint Főpapiszék szerveztefett — ugyanettől kezdve a fegyelmi ügyek is li-od fokulag az E. Képviselő Tanács keretében volt Főpapiszéken nyertek elintézést.2 A fegyelmi ügyek súlyosabb esetei IH-ad fokulag a Főtanács elé (Gen. Cons.) tartoztak.3 Ez a rendszer 1848-ig változás alá nem jött. Az absolut uralom idejében a nagyszebeni katonai és polgári kormányzó a papok elleni fegyelmi ügyet az egyházjog teljes figyelmen kívül hagyásával szabályozta. 1 Csifó Salamon az unitárius egyház megújhodásáról irt tanulmányában ezt mondja; „A kolozsvári Repraesentativum Consistorium 1809-ben úgy szerveztetik, hogy tagjai a püspök, főgondnok, a kolozsvári papok és tanárok s e környékbeli emberek és a főgondnok által Kolozsvárról kinevezett négy világi egyén. Határozathozatalra 10 tag jelenléte szükséges, négyszer tart gyűlést egy évben: március, május, szeptember és november hónapokban. Ez téves meghatározás, mert csak a papi szék szervezete alakult ekként. Az E. K. Tanács általános szervezetén ekkor semmi változás nem történt. Lásd a K. M. XLV. kötet 207. lapjit. Lásd munkám Ili. kötetének 136. s köv. lapjait. 2 L. a III. kötet VI. lapján a jegyzetet. Az 1814. 1. 3-án tartott Főtanács jkvének 9. p. szerint: Superintendens atyánkfia előadván, hogy jóllehet az Ecclesiastics Disciplina Canon gyanánt légyen, mindazonáltal igen szükségesnek látná Főconsistoriumunknak az egyházi személyekről, ezen hivatalbélijek] kötelességéről, az Egyházi Rendtartásokról és fenyítékekről, úgy az oskolai tanítókról s több effélékről hozott normális határozásait, conclusumait a protocollumokból kiszedetfetni s azokat Canon formába vétettetni s rendeltetni. Mely végre ezen tárgyra tartozókat a tractusok protocollumaiból felkérte légyen, hogy annál tökéletesebb lehessen azoknak egybeszedések, minek okáért ezen jó tzélra biztosok kinevezését szükségesnek látná. Végeztetett: Az irt consistorialis határozásoknak összeszedesére Ecclésial s Canonul szolgáló formában: biztosokul klneveztetnek Nagy Mihály és Szász Mózes atyánkfiái, kiknek ajánltassék egyszersmind mindennemű még meg nem újított insfructiokat megnézni és azokra téjendő vélekedéseket a 8. szám alatt irt commlsslonak megvizsgálás végett beadni. (Vll. k. 299. I.) 3 A kormány rendelete folytán 1813-tól 1848-ig a válóperek a kormányszék utján az udvarhoz voltak felküldendők.
