Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)

69 az olyan szinti causakban supernumerarius assessor viccin ejus gerat. (201. Canon.) E canonra Mikó a következő helyes megjegyzést teszi: E ca­­nonban a quindenalis széken nem az alpapi széket kell érteni, mert azon a felügyelő gondnokok nem szoktak jelen lenni, hanem a par­­tialist, vagyis az egyházköri gyűlést, ahol azok is jelen vannak. De ebből is világos, hogy a partialis szék és quindenalis szék neve • zet a végzésben sokszor össze van cserélve, aminek oka az, hogy a partialis tartásakor, annak bevégzésével quindenalis, vagy alpapi széket szoktak tartani s régebben ilyenkor még a jegyzőkönyv is egy volt. Megválasztatván pedig, a partialis a közügyigazgatót azon­nal felesketi. Szokás. II. E hivatal hatásköre a fentiekből részben következik, de he­lyesen csak akkor láthatjuk, ha a régi egyházi közigazgatást és bírás­kodást magunk elé képzeljük. Mikó rövidesen igy összegezi a köri közügyigazgató hatáskörét: „Hivatali körét esküje szabja meg, de hogy ezt az esküt a főtanács mikor alkotta, annak nincsen nyoma a jegyzőkönyvekben, hanem a hivatali esküformák egy könyvbe össze­­irattak és 1853-ban 231. sz. alatt a Képviselő Tanácsnak bemutat­­tattak főtisztelendő Székely Mózes ur által.1 Ez eskü szerint kötelessége a közügyigazgatónak : 1. Az eklézsiák, eklézsiái gondnokok s belső emberek törvény elleni tetteit az esperesnek jelenteni és attól rendelést vevén, a hibást a törvények nyomán perbe fogni és a pert kifolytatni. 2. Ebben az eljárásban azt kell szem előtt tartania, hogy bősz - szuból, irigységből, haragból s más akármiféle érdekből senkit se hurcoljon, de kedvezésből se hallgassa el senkinek se a hibáját.2 Ma az I. törvény 194—195.ü-ai rendelkeznek nagy általános­ságban a köri közügyigazgatóról. Rámutathatok a fegyelmi törvény 35—37. §-aira is. E munka keretében e függelékek közlendők voltak, mert tárgy szerint ezeket leginkább a fegyelmi törvénnyel kapcsolhattam egybe. A vonatkozó részletes anyaggyűjtést más időkre kellett halasztanom. A most közzé tett anyag az 1. és III kötet anyagát szerencsés mó­don egészíti ki. Egyházjogunk teljes kiépítésében minden kis anyag­nak jelentősége van, ha a kellő helyen alkalmazzuk.3 1 Lásd az I. kötet 194—206. lapjait. s Az eskü az 1. kötet 199. lapján olvasható. Már ott jeleztem volt, hogy minden egyes eskünek külön kifejlődése van. 3 A pap és kántor (kántortanitó) jó viszonya az egyházközség Pelbéké­­jének egyik legjobb biztosítéka. A belső emberek viszálykodása az egyház­­község híveinek egymás elleni harcát váltja ki a) E kérdésben a kolozsvári főtanács 1732. 1. 19-én igy határozott:.. . mindenik pedig a maga részén való atyafiakat úgy moderálja és componalja, intra bis quindenam, hogy mind a kettőnek ott való maradása meglehessen, melyet ha nem fognak cselekedni, Szentgyörgy napon túl eklézsia nélkül ma­radnak mind a ketten. (Prot. I. 361. oldal.) b) A kolozsvári 1755. évi 1. 18-iki főt. határozata : Az iirmösi minister atyafiak egymással nem alkhatnak és periekednek, melyet nem szenvedhet a Consistoritim, hanem injungalja, hogy vévén ez or­­dinatiot, statim et de facto megbékéljenek, secus ha Szent-György napig meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom