Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
Ily szempontok mellett a fegyelmi bíráskodás nem fog bizonytalanná válni és az igazság s igaztalanság harcában a fegyelmi biró nyugodtabb lélekkel fogja meggyőződését megalkotni. A részletkérdések oly világosak, hogy azok bővebb indokolást nem igényelnek Csupán arra mutatunk rá, hogy az ujrafelvétel ideje azért lett 3 évben megállapítva, mivel a jogerős ítéletek kihatása is ily időre terjed. Az igazolás véletlen mulasztások esetén foghat helyet, de csak akkor, ha ennek következtében a panaszlott joghátrányt szenvedett. IX. FEJEZET. Vegyes határozatok. A vegyes határozatok közé csak e fegyelmi törvényre vonatkozó átmeneti intézkedéseket vettük fel. A 142. §. helyes alkalmazása céljából, bár szinte fölösleges, kiemelem, hogy a fegyelmi törvény anyagi jogi rendelkezései visszaható erővel nem bírnak. Az 1921. 1. 1 -je előtt elkövetett fegyelmi vétségre csak csak az addig érvényben volt törvény minősítése nyerhet alkalmazást. Más az alaki rendelkezés: az eljárás formája. Erészben a főtárgyalás megtartása volt metszővonslként beállítva. A papjelöltek az átmeneti idő alatt sem eshetnek ki a fegyelmi felelősségrevonhatás alól s ez okból arra az esetre is intézkedni kellett, amig állást nyernek, de már az intézetben nem laknak. A fegyelmi törvény rendszere szerint az egyház híveinek, mint az egyház tagjainak cselekedetei a fegyelmi birói eljárás alá nem tartozhatnak. Az egyház azonban nem mondhat le arról, ha hivatását betölteni akarja, hogy a hívek cselekedeteit figyelembe ne részesítse és az egyház erkölcsnemesitő feladatának megoldása céljából fegyelmi hatóságát ne gyakorolja.1 Nem kívánunk a középkor erkölcsi szigorára, sem a jelenkor felfogásával össze nem egyeztethető fenyítékre (pellengérre állítás) gondolni, de az egyház nem érheti be a gyermekek iskolai vallásoktatásával és az úrvacsora kiszolgáltatásával, ha híveinek valláserkölcsi felfogását meg akarja szilárdítani és jellemét ki akarja képezni. Szükséges lesz a fiatalság erkölcsi neveléséről és a felnőttek egyházias viselkedésének biztosításáról gondoskodni. Az egyházi főhatóság megfelő módon ezt minél hamarább meg kell, hogy valósítsa, mert az erkölcsi élet lazulása általános tünetként jelenlkezik. 1 N. Berta az atyja, N. Ferenc nyugalmazott pap, nyugtáját — a szokásnak megfelelően — az esedékesség előtt kiállította és láttamoztatta. Az' esedékesség napja előtt N. Ferenc meghalt, de a leánya, N. Berta a nyugdijat felvette és a temetésre fordította. A nyugtát láttamozó pap ellen fegyelmi eljárás indult. Közvádló N. Berta ellen is fegyelmi eljárást kért. Az egyházközségi fegyelmi bíróságnál lett volna lefolytatandó. Az 1. fokú fegyelmi bíróság a határozást mellőzte. A felterjesztő jelentésben a sz.-keresztúri esperes kifejezi, hogy a közvád felfogása nem állhat meg már csak azért sem, mert nem végrehajtható, miután az egyházközség fegyelmi bírósága „magiinszemélyek“, mint egyháztagok felett fegyelmi eljárást még ha gyakorolhatna is, azt a maga részéről nem tartja a törvény és a modern felfogással megegyeztethetőnek. A II fokú fegyelmi bíróság a N. Bertára vonatkozó részt helybenhagyta. (L. az 1895. évi fegyelmi jegyzőkönyvben.) Ö3 5
