Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
36 40. §. Képviselő lehet: gyakorló ügyvéd, vagy a panaszlottnak a jelen fegyelmi törvény hatálya alá tartozó pályatársa. A panaszlott nő képviselője nő-pályatársa is lehet. A vád és védelem jogai az eljárás egész folyamán teljesen egyenlők. 41. §. A védelem nem kötelező s a tárgyalás a védő kizárása esetében is folytatható. 42. §. Ha az ügyvéd a védelem teljesítése közben az 1887: XXVIII. t.-c. 2. §-ban szabályozott szabályellenességet követne el, a fegyelmi bíróság az ott meghatározott eljárást tartozik követni.1 43. §. Ha az ügyvéd a fegyelmi bírósághoz intézett beadványban sértő kifejezéseket használna, az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően az illetékes fegyelmi biióságnál jelentés teendő.2 Ügyvédjelölt a tárgyalástól elzárandó és a megbízó ügyvéd erről értesítendő.3 44. §. A nem ügyvéd-képviselő, ha a rend és tisztesség követelményeinek meg nem felelő magatartást tanúsít, a további eljárástól elzárandó s az illetékes fegyelmi bíróság további eljárás végett megkeresendő. 1 Az 1887. évi XXVIII. t.-c. 2. §-a; Az 1814. évi XXXIV. t.-c. 67. §-a helyett-. A bíróságok, közigazgatási hatóságok vagy közegek 10 írttól 100 írtig terjedő pénzbírsággal íenyithetik valamely fél képviseletében megjelenő ügyvédet : a) ha üléseikben vagy az előttük íolyamatban levő tárgyalásnál sértő kifejezéseket használ ; ti) ha olyan magaviseletét tanúsít, mely a rend és tisztesség követelményeibe ütközik és az előrebocsátott rendreutasítás foganat nélkül marad. Ezen rendbüntetés ellen a bíróságoknál egyfokú, közigazgatási hatóságoknál pedig a fennálló törvényeknek és rendereteknek megfelelő fokozatos felebbvitelnek van helye. A jogerejiileg kiszabott bírságot a kiszabó biróság vagy hatóság hivatalból hajtja be s szolgáltatja át, az 1874. évi XXXIV. t.-c. 106. §-a szerint megjelölendő célra, az illető ügyvédi kamarának. Ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbüntetésen felül, az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-a alkalmazásának kizárásával a bíróság vagy közigazgatási hatóság intézkedik a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás megindítása iránt. 2 Az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ai: Azon ügyvéd, aki meghatalmazott minőségében a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványban sértő kifejezéseket használ, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, — amennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik — az 1879. évi XL. t. c. 46. §-a alkalmazásának kizárásával fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi birósága által fenyitendő. 3 L. a 80-81. §-kat is. Az értékről az 1922. évi főtanács intézkedett.
