Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
15 d) a felsőbb bíróságoknál oly ügyekben, melyeknek alsóbb bírósági eldöntésében részt vett; — vé^re é) ama felek ügyeiben, kikkel peres viszonyban áll. Ez akadályok közül akármelyik forogjon fenn, ha a felek nem is tettek volna kifogást, az illető biró köteles az elnöknek bejelenteni, ki is az érdekelt tag helyett azonnal más bírót helyettesit. 8. §. A fegyelmi bíróságok tagjai megválasztatásuk alkalmával, ha a gyűlésben jelen vannak, azonnal, ellenesetben pedig az első bírósági ülésen a következő ünnepélyes esküt teszik le: „Én stb. esküszöm az egy igaz élő Istenre, hogy mindama fegyelmi ügyekben, melyekben akár mint vizsgálóbíró, akár mint szavazóbiró fogok eljárni, a fennálló egyházi törvények és szabályok alapján igazságosan és lelkiismeretesen, minden melléktekintet nélkül járok el és ítélek. Isten engem úgy segéljen." Az elnökök hivatali állásuknál fogva vesznek részt s esküt nem tesznek. 9 §. Illetékes egyházi fegyelmi bírósága alól senki el nem vonath atik. 10. §. Ha a 7. §-ban körülirt érdekeltségnél fogva, a bíróságot kellő számban megalakítani nem lehetne, ez esetben az elnök jelentése, vagy a felek kérése következtében az Egyházi Képviselő Tanács más fegyelmi bíróságot biz meg (delegál) az ügy lejártatására. 11. §. Illetékesség összeütközése kérdésében a II-od fokú bíróság határoz végérvényesen. 111. Alkalmazandó büntetések. 12. §. A vétkesnek talált egyén a vétség természetéhez képest büntetendő: a) feddéssel; b) pénzbüntetéssel, mely az egyházközségi fegyelmi bíróság ítéletében 10 frtot meg nem haladhat; a rendes fizetést élvező hivatalnoknál évi fizetésének Vadánál többre nem szabható; c) hivatalból más helyre való áttétellel, s ez ideig rendelkezési állapotba helyezéssel; d) hivatalvesztéssel, tiszteletbeli állástól való felmentéssel s ezzel a rangtól való megtosztással. 13. §. A fegyelmi ítéletben kiszabott pénzbüntetés a belső emberek özvegyeinek és árváinak nyugdíjalapja javára fordittatik. IV. Eljárás-14-35. §-ok. V. Jogorvoslat. 36—39. § ok.1 1 A IV. és V. fejezet rendelkezéseit, amelyek tisztán az eljárást szabályozták, még jogtörténeti szempontból sem tartottam közlésre érdemeseknek.
