Ferencz József (szerk.): IV. törvény. A Magyarországi Unitárius Egyház belső embereinek választásáról és kinevezéséről. V. törvény Belső emberek változása alkalmával a javadalom megosztásáról - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1p. (Budapest, 1941)
12 le is mondhatnak. A választási jogról lemondó határozathoz a választójoggal híró tagok abszolút többségének hozzájárulása szükséges. Ily esetben a püspök saját belátása szerint nevez ki lelkészt, akit az illető egyházközség ellentmondás nélkül elfogadni köteles. 3. §. Joga van a püspöknek — ha a szükség kívánja — a lelkészek között áthelyezést eszközölni; ezt azonban az egyházközségek és lelkészek érdekeinek tekintetbe vételével, az illető esperesek és köri felügyelő gondnokok meghallgatásával és a nem panaszoló egyházközségek beleegyezésével.3 A lelkészeknek is joguk van egymás között, illetékes egyházközségeik beleegyezésével és a püspök helybenhagyásával, helyet cserélni. Ily esetben a költözködés költségeit az. illető lelkészek hordozzák. II. Választók és választhatók.4 4. §. Választójogosultsággal bírnak az illető anya-, társ- és leányegyházközségeknek mindazok az önálló férfi és nő 3 Az 1909. évi Főtanácsi Bizottság jelentésének 3. pontjában az a gondolat van felvetve (94—1909.), hogy egyházközségeink valamennyié . . . tetterős, munkabíró és munkaszerető lelkészek vezetése alá kerüljön. Az 1910. évi jelentésben ezt a gondolatot megtoldja azzal, hogy adott esetben a felügyelő gondnok meghallgatását is véleményezi. 4 E. Tv. Tanács 1849—1937. szám alatt Adorján Géza afiának az egyházkörök többségétől támogatott azon javaslatát, hogy a belső emberek választásánál azon nők is választó joggal bírnak, akik unitárius férfiúhoz mentek férjhez, — E. Főtanács elé terjeszti azzal a javaslattal, hogy méltóztassék a belső emberek választásáról és kinevezéséről a törvény 4. szakaszát olyanképpen módosítani, hogy ennek első mondatából az „özvegyek, vegyes házasságban élő nők és önálló háztartást vezető férjteíen nők“ helyett a „vegyes“ szó elhagyásával a következő szöveg maradjon: „özvegyek, házasságban élő nők és önálló, háztartást vezető férjtelen nők“. Kodifikáló Bizottság azzal a hozzáadással javasolja elfogadásra, E. Főtanács ugyanezen törvény 6-ik szakaszának első bekezdése magyarázataként mondja ki azt, hogy olyan egyházközségekben, hol az unitárius házastársak az egyházi tartozásokat együttesen viselik, ezen egyetemleges kötelezettség folytán hátralék esetén egyik házastárs sem gyakorolhat választási jogot. E. Főtanács az E. K. Tanács és Kodifikáló Bizottság javaslatát azzal a kiegészítéssel fogadja el, hogy a házasságban élő nőnek a szavazati jogához az is szükséges, hogy egyházilag megáldott házasságban éljen. (34—1938. januári főt. jkv.) E kérdések már az előző 1889. évi törvény 10. §-ánál található megjegyzésekben fel voltak vetve. A 4. §. a) pontja szükségessé teszi annak a kiemelését, hogy a kereső és kepét (egyházi adó) fizető, de még kiskorú egyháztag is választói jogot gyakorolhat, mert a nagykorúság itt nem feltétel.
