Tóth György - Költő Gábor: Unitárius egyházi törvény a fegyelmi felelősségről (Kolozsvár, 1929)

__1^-Aít—egyházi jogszabályokban meghatározott, nemkülönben a letett esküben foglalt kötelességnek megszegése, vagy ha nvagul teljesítése, valamint az egyháznak szándékosan, vagy gondatlanul kárt okozó cselekmény.

2. Állami törvényekbe ütköző bűntett vagy vétség elkövetése?“ '

3. Az egyházi felsőbbhatóságok törvényes rendeletéinek és 1 határozatainak való ellenszegülés vagy azok ellen való izgatás.

4. Az egyházi hatóságoknak és a törvényes határozatoknak szóval, írásban, nyomtatvány, vagy képes ábrázolás útján való nyilvános kigúnyolása.

5. Belső emberek választása alkalmával a pályázók részéről (‘lkövetett tiltott cselekmények.

<>. Az egyházi hivatali állás tekintélyét és méltóságát sértő magaviselet.

7. A közerkölcsi felfogással össze nem egyeztethető életmód.

8. Az egyházi hatóságok előtt való nyilván alaptalan vádas* kodás.

9. Az egyház belbékéjének veszélyeztetése, vagy egyenetlenség, viszály előidézése.

10. Lelkészek, tanárok, tanítók és minden egyházi tisztel viselők oly írása, vagy tanítása, amely a szabad vizsgálódás sértetlen hagyása mellett a hithűségbe ütközik.

3, Fegyelmi büntetések.

8. §. Fegyelmi büntetésként más büntetés, mint amelyet a jelen törvény meghatároz, nem alkalmazható.

Más egyházi törvényekben egyes esetekben meghatározott joghátrányok érvényét ez a törvény természetesen nem érinti.

9. §. Büntetések:

1. a) Megíntés; b) dorgálás. ,

2. Pénzbüntetés, mely a rendes (nyugdíj alapjául beszámítható) fizetés 20%-ánál több nem lehet.

Ha a fegyelmi eljárás alá vont egyházi tisztséget viselő fizetéséből. vagy tiszteletdíjából nem is vonatik le nyugdíjjárandóság, a pénzbüntetés arányos kiszabása alkalmazható.

Fizetést vagy tiszteletdíjat nem élvezőkkel szemben pénzbüntetés nem szabható ki.

3. A viselt hivatal elvesztése, mely a hivatali jelleget és a további hivatal elnyerésére való képességet nem érinti, azonban a viselFkojikrél hivatalnak s az utána élvezett fizetésnek és más javadalmazásoknak elvesztését vonja maga után a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésének időpontjától kezdve.

A viselt hivatal elvesztésére ítélt nem veszti el nyugdíjjogosultságát, ha ez a Nyugdíjszabályzat értelmében egyébként megilletné, vagy ha a nyugdíjra a fegyelmi ítélet után jogosultságot nyert. A nyugdíjba helyezésnek a Nyugdíjszabályzatban előírt feltételei beálltával az őt tényleges szolgálatban töltött idejéhez

2