Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - II. Rész. Egyházköri hatóságok és tisztviselők
65 IV. Azóta az elkészített javaslatok az adminisztratív tanács kérdését is kiélezték. Egyházjogi cikkeim és indítványaim — ha nem is az én szervezeti terveimnek megfelelően — az egyházköri fegyelmi és közigazgatási bíráskodás külön szervezésére vezettek. Az egyházköri közigazgatás keretébe tartozó fontosabb ügyekre (174. §.) nézve szintén célszerűnek mutatkoznék az esperesi tanácsi intézkedés, mert a gyakorlatban arról győződtem meg, hogy az esperes nem lehet elég bölcs mindig, vagy túlságosan opportunista szokott lenni a nagyobb és kényesebb ügyekben. Ezen a helyzeten a köz javára csak úgy tudnánk helyesen segíteni, ha a fontosabb és kényesebb közigazgatási ügyek intézésére felállitanók az Esperesi Tanácsot. Én ezirányban is egy tervezetet dolgoztam ki, mert az Egyházkörök a Főtanács által az önkormányzati jogkör keretében megoldhatónak jelzett ezt a kérdést nem oldották meg. A 174. §. c) pontja sincs a gyakorlatban megvalósítva, úgy hogy a köri közgyűlések előkészítése egymagában elegendő oknak mutatkozik a Köri Tanács megalakítására. E kérdés megoldásának mikéntje azonban nagy gondosságot igényel, mert a nem mindig közelben levő egyházközségekből nehéz lesz a tagokat összehívni. Épen ezért célszerű volna az esperesnek, mint elnöknek a tagok behívására szabadkezet biztosítani. A cél el volna érve, ha a fontosabb ügyek testületi elintézés alá kerülnének. Az E. K. Tanács a fennebb jelzett rendelet tervezetet nem vette érdemi tárgyalás alá, hanem kiadta a nagy bizottságnak. A keresztúri kör 1—15 pont alatti indítványai közé az Esperesi Tanács kérdését újból felvette.1 174. §. Az esperes jogkörét és kötelességeit általánosságban esküje (1847. főt. 14. sz) szabja meg. Mint az egyházkor kormányzójának hatásköre a következőkből áll: a) A köri közgyűlést a hivatalában idősebb felügyelő gondnokkal egyetértőleg összehívja s mint társelnök vele együtt vezeti a tanácskozásokat. b) Hivatalánál fogva tagja az E. Főtanácsnak, melyen köteles Az esperest tanács 3 tagból állana. Az esperes, a köri felügyelő-gondnokok egyike és az esperesi körből az egyházi tanácsosok egyike. Akadályoztatás esetén az esperes, vagy gondnok helyett is egyházi tanácsos volna behívható. A közigazgatás keretében a papok, tanitók, kántorok és a hivek részéről felmerülhető közigazgatási panaszok elsőfokulag az esperesi tanácsban nyernének elintézést. 1 Az Unitárius Egyház c. lap 1910. évi 11. számában a ,Központ és Vidék.“ címen az indítványok egész sorozatát állította össze — tanulságul. Az indítványok sorsa a felvetett kérdés időszerűségétől, néha az előterjesztők személyétől s igen sokszor az indítvány formájától is függ. 5