Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - I. Rész. Egyházközségek, egyházközségi hatóságok és tisztviselők
42 ben igyekeztek fokozni az egyházközségek jövedelmét. Ezt az egyházi főhatóság is helyesnek tekintette, azonban a magtárakra vonatkozó szabályokat sem az egyházközségek, sem az egyházkörök, sem az E. K. Tanács nem állapították meg. Ez volt az egyik oka annak, hogy az egyházközségek, különösen a magtárak tekintetében, éveken át küzködtek a rossz kezeléssel. Az E. K. Tanács 1884. évi főtanácsi jelentésében ezt olvassuk: „A gabonamagtárakat humánus voltuk mellett kiválóan alkalmasnak találván E. K. Tanácsunk, hogy azok utján eklézsiánk vagyonukat tisztes utón, a tagok megterheltetése nélkül gyarapitgassák; másfelől tapasztalván, hogy több helyt a magtárak rosszul kezeltetnek s az egyszer kölcsönképen kiadott gabonák huzamosabb ideig a kivevőknél hagyatnak, ami a magtár természetével és hivatásával ellenkezik, 71—884. k. i. szám alatt szabályozó körrendeletét bocsátott ki, teljesen meg lévén győződve, hogyha eklézsiáink magtáraikat azok szerint kezelik, a magtári intézmény jótékony hatású lesz a gabonában koronként megszoruló hívekre, valamint az eklézsiák vagyonának gyarapítására.1 2. A fentebb hivatkozott 71/1884. sz. körrendeletre a [Magyarországi] Unitárius E. K. Tanácsának Kolozsvárt, 1884. év éprilis hó 10-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvéből a következő rész vonatkozik: 71. Előterjesztetik és megvizsgáltatik az Udvarhelykörben 1883. évet, illetőleg az 1883-ik évi december 8-án kezdődőleg tartott esperesi vizsgálatnál szerkesztett jegyzőkönyv. A vizsgálati jegyzőkönyvből láthatólag e körbeli eklézsiáink magtáraik ügyét lanyhán kezelik, sőt azokat mintegy megszüntetni akarják; hivassák fel Esperes afia, miszerint azon körbeli eklézsiáinknak körrendeletben magyarázza meg az eklézsia-magtárak üdvös voltát, ami abban áll, hogy azok, akik tavaszonkint vetőmagban, vagy élelmi gabonában megszorulnak, ne legyenek kénytelenek drága gabonát vásárolni, hanem az eklézsia magtárából kaphassanak kölcsön; az eklézsiákra nézve pedig haszon a kölcsönadott gabonáért kapandó kamat. E kettős célhoz képest a magtár kezelése abban áll, hogy a magtárban jó, használható gabona legyen minden tavasszal, még pedig annyi, amennyit tavasszal ki lehet osztani kölcsönképen; a tavasszal kiadott gabonát cséplés és törökbuza szedés után kamatostól együtt mulhatlanul be kell szedni, ezért a magtárnál sem tőke-, sem kamathátraléknak nem szabad maradni. — A tavasszal kölcsönül ki nem vett gabonát mindig azonnal el kell adni s a pénzt takarékpénztárilag kezelni az eklézsia valamely céljára, például: kepemegváltási-alap teremtésére. Rendelje meg Esperes afia az eklézsiáknak, hogy meglevő gabona-magtáraikat ezen elv szerint kezeljék; amely eklézsiának nincs magtára, ilyent állítani iparkodjék. Ferencz József Kovácsi Antal unitárius püspök. jegyző. i i K. M. 1884. 295. lap.
