Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)

A) Egyházi szervezeti törvény - I. Rész. Egyházközségek, egyházközségi hatóságok és tisztviselők

16 IV. FEJEZET. Iskolaszék. 47. §. Az egyházközségben lehetőleg az oktatásügyhöz értő. de minderiesetre Írni, olvasni tudó egyénekből iskolaszék alakí­tandó a lelkész és tanítókon kivül legalább is 3—7 taggal. (1875. évi XXVill. t.-c. 9. §)> 1876. XXVIII. t.-c- 9. §-a: A községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezeti intézetek a hitközség alatt állanak. Ehhez képest minden, úgy polgári, mint hitközségben, amely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló iskolaszék alakittatik. E tagokat a kebelbeli lakósok közül — lehetőleg az oktatás­ügyhöz értő, de mindenesetre Írni, olvasni tudó egyénekből — a község képviselőtestülete, illetőleg a hitközség képviselőtestülete választja. A hol a hitközség sem a törvény, sem az 1868. XXXVIII. t.-c. életbeléptetését megelőző gyakorlat alapján szervezett képv se­­lettel nem bir, ott az iskolaszék tagjait az illetékes felekezeti főha­tóság által megállapítandó szabályok szerint mindazok választják, a kik, mint a hitközség tagjai, vagy azon kivül is, az iskola fentartá­­sához állandóan járulnak. Ezen választási jogot nem gyakorolhatják azok, kik a községi törvény (1871. XXVIII. §. a.) b.) c.) és d.) pontjai.) [1886. XXII, t.-c. 37 § által] a községi választásokból ki van­nak zárva. A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tgja. A polgári és községi iskolaszéknek a választott tagokon kivül minden helybeli hitfelekezetnek rendes lelkésze és a községi nép­iskolai tanító, vagy ahol több tanító van, a tanító-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal biró tagja. A hol az iskolaköz­ségben legalább 15 tanitó van, ott a tanítók maguk közül két, ahol pedig legalább 30 tanitó van, három képviselőt választhatnak. Több egymáshoz közel fekvő község is alakíthat egy közös községi iskolaszéket, sőt a közigazgatási bizottság is elrendelheti ily közös iskolaszék alakítását. Az ily közös iskolaszékek tagjainak lét­számát s azon arányt, melyben az egyes községek tagokat választa­nak, az e végből egyesült községek szabad egyezkedéssel állapítják 1 1 Az 1875: 28 t.-c. A bor- és húsfogyasztást adóról szól. A gyakor­latban ez a sajtóhiba nem okozott zavart. Ez a törvény helyesen: 1876: XXV11I. t.-c. a népiskolai hatóságokról. A 9. §-ban intézkedik az iskolaszék alakításáról Az országos törvények és rendeletek tekintetében legajánlatosabb a gyűjteményes munkákat használni, mert azokban a vitás kérdésekre nézve némi utalást is lehet találni. Legjobbnak bizonyult: „Magyar Közigazgatási Törvények Grill-iéle kiadása". Szerkeszti: Dr. Térfi Gyula. Minden községi és körjegyzői irodában megtalálható. Most már a romániai törvények isme­rése is megköveteli az erre vonatkozó gyűjtemények megszerzését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom