Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - I. Rész. Egyházközségek, egyházközségi hatóságok és tisztviselők
6 a helyzetnek és egyházunk körülményeinek megfelelőleg az előkészületet tegye meg.1 7. §. Ha valaki illetékes egyházközségén kívül más egyházközségben is rendesen és állandóan hordozza az egyházi terheket, ott is gyakorolhatja az egyháztagokat megillető jogokat. 8. §. A ki egyházközségéből más egyházközségbe költözik, hat hétig az előbbi, azután az utóbbi egyházközség tagjának tekintetik. De az elköltözés az elhagyott egyházközséggel szemben már esedékessé vált kötelezettsége alól nem menti fel. 9. § Az egyházközségi tagok jogai: az istentiszteletekben résztvenni, egyházi tisztviselőik választására befolyni s azoknak szabályszerű hivatalos szolgálatát igénybevenni, mindennemű egyházi és iskolai intézetek jótéteményeit élvezni, a hivatalokra és tisztségekre való választhatás jogát igénybe venni, vallásügyi jogaik sérelme esetén maguknak védelmet és jogorvoslatot keresni — természetesen mindezt a fennálló törvények értelmében. Kötelességeik: vallásos és erkölcsös életet élni, az egyház és iskola javát és virágzását előmozdítani, gyermekeik oktatásáról és vallásos neveléséről gondoskodni, a fennálló egyházi törvényeket és rendszabályokat tiszteletben tartani, megbízatásaikban hiven eljárni, felettes hatóságaiknak engedelmeskedni, egyházi és iskolai célokra reájuk törvényesen kivetett terheket hordozni. Egyházi hivatalok viselése alól elfogadható okok alapján az illető egyházközségi hatóság által felmenthetők. Ilyen okok: előhaladott életkor, terhes családi állapot, betegség, másnemű közszolgálat, mely akadályozná egyházi teendői hü végzésében; vagyontalanság. 10. §. Tisztviselő csak [magyar] állampolgár lehet. Nem lehet egyházi tisztviselő: a) A ki egyházellenes magatartást tanúsít s kötelességmulasztása által az egyház és vallás-erkölcsi élet érdekeit veszélyezteti. b) A ki jogerős büntető bírósági Ítélettel hivatalvesztésre szóló mellékbüntetéssel sujtatott, a büntető-biróság Ítéletének jogerőre emelkedésétől kezdve, a hivatalvesztés időtartama alatt mindenesetre. c) A ki állásához nem méltó súlyos erkölcsi vétséget követ el, vagy államellenes magatartást tanúsít és ezek mialt büntetőbírósági Ítélettel vagy fegyelmi úton elmarasztaltatott, a mennyiben a büntető-biróság szabadságvesztés büntetésre ítélte, a szabadság- i i Az E, K. Tanács által ígért szervezeti beállítás még mindig késik.
