Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

III. Az ezerkilencszáztízes évek

nium céljaira. Érdekes, hogy az ifjúsági egylet elnöke Taar Géza lel­kész, jegyzője Gálfalvi Péter tanító voltak. 1915-ben a budapesti egyházközség megnyitotta az Unitárius Főiskolai Tanulók Otthonát, hogy a fővárosban tanuló unitárius fia­taloknak biztos szállása, fűtése és világítása legyen. 1918-ban Homoródszentpálon az ifjúsági egylet a harmónium­­alap gyarapítására nagyszabású műsoros előadással egybekapcsolt táncmulatságot rendezett. Az első világháború pusztításainak és szenvedéseinek enyhíté­sére Zita királyné védnöksége alatt és anyagi támogatása mellett 1917-ben létrejött egy Pro Transsylvania elnevezésű segítő bizottság Budapest székhellyel és Kolozsvár végrehajtó központtal. További céljai között a gyermekvédelem és az ifjúsággal való foglalkozás is szerepelt.10 11 Ennek az országos méretű, széles jellegű mozgalomnak a keretén belül új alapítvány született Kolozsváron Az erdélyi gyer­mekekért címmel, védnöke József főherceg lett. A Pro Transsylva­nia által begyűjtött pénzekből 3,5 millió koronát az alapítvány cél­jaira bocsátottak a háború alatt nyomorba jutott gyermekek megse­gítésére. Alapszabályzata szerint ez a segítség konkrétan gyermek­kórházak, napközi otthonok, ifjúsági egyesületek létrehozását, azok működésének elindítását jelentette. Az Unitárius Egyház képviseletében Boros György főjegyzőt választották be a kormányzó testületbe, akinek javaslatára11 az Egy­házi Képviselő Tanács azon nyomban rendeletet adott ki az egyház­­községeknek: 12 a lelkészek sürgősen készítsenek kimutatást az egy­házközségeikben levő önképzőkörökről és egyletekről, hogy Az er­délyi gyermekekért alapítvány segítségét igénybe lehessen venni. A beérkezett jelentéseket Boros György dolgozta fel, s készí­tett összefoglaló kimutatást az Egyházi Képviselő Tanács számára.13 Általánosan megállapított elve: az egyletek a háború idején keveset vagy egyáltalán nem működtek. Feltűnő volt, hogy a lelkészek kö­zül kevesebben vállaltak ifjúsági munkát, mint a tanítók. Kérte az Egyházi Képviselő Tanácsot: hasson oda, hogy a lelkészek Járja­nak elöl” az egyletek vezetésében. A községi közszellem, a vallás­erkölcsi élet és a gazdasági haladás is azt kéri: minden egyházköz­10 Lásd még: Keresztény Magvető, LII, 1917/3, 142. 11 21/1918. sz. ügyirat, az Unitárius Püspökség levéltárában. 12 283/1918. március 13., EKT 13 57/1918. október 15. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom