Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
III. Az ezerkilencszáztízes évek
zatokat és más iratokat szerkeszti. A pénztáros kezeli az egyesület pénzét, az igazgató utalványozására kifizet, a befolyt pénzeket pénzintézetben helyezi el. A könyvtáros a könyvtárat kezeli. A választmány üléseit kéthavonta tartja, amelyeken fegyelmi ügyeket kivéve minden tag jelen lehet, szavazati jog nélkül. A panaszos ügyekben meghallgatás után bírságot szab ki, legalább 3 egyleti anya vagy atya jelenlétében: megintést, dorgálást vagy kizárást. A választmány dönt az új tagok felvételéről, a tisztviselők felügyeletéről és a pénztár ellenőrzéséről is. Döntéseit a közgyűlésnél lehet megfellebbezni. A közgyűlés határozatképességéhez a tagok negyedének jelenléte szükséges. Ha tárgya az alapszabály megváltoztatása vagy az egyesület feloszlatása, a tagok felének jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén a 2 hét után újra összehívott közgyűlés bármilyen jelenléttel határozhat. A határozatokat egyszerű többséggel hozzák, kivéve a kizárásokat vagy a feloszlatást, ahová a jelenlevő szavazatok háromnegyede szükséges. Egyenlő szavazatok esetében az igazgató szavazata dönt. Ha az egyesület a tagok „tartós részvétlensége” miatt tovább nem állhat fenn, személyre szóló meghívóval összehívott közgyűlésen általános szótöbbséggel megszüntethető, ha a tagok háromnegyede jelen van. Ilyenkor az egyesület pénzét az iskola gyümölcsözteti új egyesület alakulásáig, ami ha 10 éven belül nem történik meg, a pénz iskolai célra fordítandó. Az egyesület feloszlását vagy az alapszabály megváltozását kimondó közgyűlési határozatokat végrehajtás előtt fel kell terjeszteni a Vallásügyi és Közoktatási Minisztériumhoz. Végezetül, minden egyesület aláveti magát annak, hogy ha az alapszabályzatot nem tartja be, és az állam vagy az egylettagok érdeke veszélyeztetve van, a kormány által felfüggesztethessék. A századelő unitárius ifjúsági életének vidéki vetületéről nagyszerű forrásanyagot tartalmaz az Unitárius Egyház című egyházi lap.3 A kiadvány csak a 20. század elejétől tükröz hű korrajzot, de egyrészt sok utalást találunk benne a közelmúlt történéseire, másrészt a 19. század végétől a 20. század elejéig az ifjúsági élet jellegében nem leljük fel forradalmi változások jeleit. Okkal feltételezhetjük tehát, hogy a 3 Unitárius Egyház - ellenzéki lap, kiadta a Székelykeresztúr köri unitárius lelkészkor, lelkes mozgatói a fiatalabb lelkészek voltak, az első évfolyam első száma 1905 októberében jelent meg Lőrinczi István felelős szerkesztő gondozásában. Hogy mennyire ellenzéki volt, jól érzékelteti az 1922. évi Főtanácsi illésről szóló tudósítása: „Október 29-31 - én zajlott a Főtanács, a hagyományos tatarozgató maradiság jegyében...” 53
