Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
XV. A negyvenes évek
A tábor tehát tágas költségvetéssel július 11 - augusztus 4. között nyitotta meg kapuit, ezúttal Homoródalmáson, Erdő János és Darkó Klára18 kereskedelmi középiskolai tanárnő irányításával. Az elszállásolás az elemi iskola épületében történt: itt rendezték be a konyhát, hálót és ebédlőt is. A napi munkaprogram azonos volt az előző évivel, esténként Simén Domokos lekész és Imreh Lajos19 vallásoktató lelkész Homoródalmás múltjáról beszélt. Beszélgetéseiken elhatározták egy ifjúsági jelvény megszerkesztését, s egy szegény sorsú almási lány óvónőképzői taníttatásának anyagi fedezését. Több előadást is tartottak a művelődési házban, meglátogatták Karácsonyfalvát, Homoródszentpétert és Homoródszentpált is. A könnyes búcsúzás az országzászló előtt történt. 1945-ben az Unitárius Közlöny több lelkes felhívást tett közzé az ifjúsági munka újjáélesztése reményében. Kolozsváron például újraéledt a Dávid Ferenc Ifjúsági Kör, a teológiai hallgatók hozzáállásának köszönhetően. A kolozsvári Unitárius Gimnázium diáksága ugyanakkor üzenetet küldött a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium tanulóinak, amelyben tudtukra adja, hogy a Kriza János Önképzőkör újra folytatja munkáját, a Remény önképzőköri lap ismét demokratkus szellemben jelent meg. A szabad szervezkedés egy diáksági érdekeket védő és munkáját irányító diákbizottság felállításában nyilvánult meg, amely nemcsak jogokat kér, de kötelez a lelkiismeretes munkára is. A keresztúri „testvérektől” életjelt kértek. A válasz nem is késlekedett: a tanulás mellett Székelykeresztúron is újraindult az önképző munka, az addigi négy kör helyett háromba tömörültek: az önképzőkör a tudomány területét vizsgálja, a hittankor a vallás és társadalomtudomány kérdéseivel fogalkozik, a sportkör lényege a testedzés. Az összejöveteleket szombatonként tartják, felváltva. A munka itt is a legteljesebb közösségi és demokratikus szellemben halad. Sőt, a kolozsvári felhívásra érkezett egy nem várt válasz is, Bacsó Ferenc „tanonc” tollából, aki tanonctestvérei nevében örvend a pillanatnak, amikor munkásruhában is ki lehet állni az emelvényre és a panaszok kiöntése után megkövetelhetik az embernek kijáró megbe18 A tábornak személyes vonalon is hathatós eredménye lett, Darkó Klára a következő években ugyanis Erdő János felesége lett. 19 Hamarosan otthagyta a lelkészi pályát és Todán tanárként dolgozott. A Sáska sógor c. népszerű népi anekdotagyűjetmény szerkesztője és kiadója. 257 CHARTA - KÉVEKÖTÖK 17
