Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

XV. A negyvenes évek

sét is. Ennek alapján kérte, hogy az érintett „hajadonok” a fenti táborban jelentkezzenek.

Árkosi Géléi József főgondnok nemzetközi biológusi szaktekintélyére és személyes összeköttetéseinek erőteljes megmozgatására11 volt szükség ahhoz, hogy a Minisztérium végül 800 pengő segélyt hagyjon jóvá a rendezvényre. A tábort a későbbi részletes programismertetéskor így is álnéven kellett „eladni” a minisztériumnak, hogy a támogatás elnyerése biztosabb legyen: az Egyházi Képviselő Tanács a pénzt tudniillik „sport- és üdülőtáborra” kérte. A minisztérium így is feleslegesen aggódni látszott sok mindenért: utasítása szerint a tábor felelős tanárának a kezdés és befejezés pillanatában jelentkeznie kellett a községi elöljáróságon. Ugyanakkor kívánatosnak tartotta, hogy a tábor lelkésze ne lakjon a táborozó lányok szállásán.

Mindezek mellett a munkatábor sikeresen megkezdhette munkáját július 6-26. között. A helyszínt az utolsó percben meg kellett változtatni, mert Vargyasra időközben rászerveztek egy leventetábort, s az új helyzetben Géléi főgondnok nyilván elsőnek saját szülőfaluját, Árkost részesítette előnyben.

A tábor így Erdő János, Tóth Katalin tanárnő és Murvay Júlia tanítónő irányítása mellett 24 II-VIII. osztályos középiskolás lány részvételével kezdte meg működését, akik ráadásul az utazási díjat is kifizették. Az árkosi egyházközség elöljárósága a község politikai vezetőivel együtt a falu központjában felhúzott országzászló előtt fogadták őket. Az elszállásolás a felekezeti iskolában történt, kivéve az onnan miniszteri rendelettel kitiltott Erdőt, aki Végh Benjámin lelkészi lakásán kapott szemmel tartható helyet.

Mivel a rossz idő miatt az árkosiak megkéstek a mezei munkával, a leányok legtöbbet abban segítettek nekik: kapáltak, gyomláltak, szénát gyűjtöttek. Esős időben kézimunkáztak. 17 munkanapon 159 esetben nyújtottak segítséget. A tábor rendje a következő volt: 5 órakor felkelés, torna, tisztálkodás, istentisztelet, reggeli, 7 órakor munkakezdés, 13-15 óra között ebéd- és pihenőszünet, 19 óráig újra munka.

Vacsora után megbeszélést tartottak, énekeltek, a falusi fiatalok is bekapcsolódtak. A művelődési házban két műsoros ünnepélyt tartottak, meglátogatták a kálnoki és sepsikőröspataki egyházközségeket is. Kirándulást is szerveztek a Gyilkos tóhoz, Bálványosvárra, Tusnádra

11 lásd Egyházi Főgondnok 1943. május 21-i levelét Dr. Kokas Eszternek, a Leventelányok Országos Fővezetőjének.

255