Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
X. Ezerkilencszázharminchárom
elmondott beszédét is. A felhívásra szép visszajelzés érkezett: Ádámos 29, Bethlenszentmiklós 2, Désfalva 2, Erzsébetváros 3, Küküllődombó 40, Magyarsáros 32, Szőkefalva 7, a szervező város 56 taggal képviseltette magát, all egyházközség összesen 171 taggal. A találkozó első megmozdulása a köri Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet megalakítása volt, díszelnöke Gvidó esperes lett, tiszteletbeli elnöke Dr. Vajda Béla ügyvéd, elnöke Szabó Ödön pénzügyigazgatósági osztályfőnök, ügyvezető alelnöke Durugy József. A köri választmánynak tagja lett még minden egylet egy-egy kiküldöttje. Az istentisztelet után előadások, szavalatok, a dicsőszentmártoni ifjúsági vegyeskar fellépése következett. Délután a küküllődombói fúvószenekar vezetése mellett a fiatalok „festői díszmenetet” alkotva vonultak le Küküllődombóra, ahol újabb istentisztelet után formailag megismétlődött a délelőtti konferenciai rész, tartalmilag valószínűleg kiegészítette azt. Este műsoros előadás volt, ahol a jelen levő egyletek küldöttei léptek fel, utána „kedélyes táncvigalom” következett. A nyári vakáció beköszöntésével egy addig páratlan eseményre került sor az ifjúsági élet színterén. A tanévzárás után az unitárius főiskolai hallgatók egy csoportja Mészkőn egy hétig Balázs Ferenc lelkész vendége volt. Ezalatt lelki gyakorlatok formájában próbálták megismerni saját és a többiek vallásos érzéseit. Nem vitatkozás volt a lényeg: először mindenki elmondta az általa lényegesnek tartottakat, majd hozzászólt a többiek által felvázoltakhoz is. A Kévekötés, először történelme folyamán, vallásos jellegű írást is közöl: tömören idézi a résztvevők vallomásainak lényegét. íme az érdekesebb részek: „A lét: élet, az élet: Isten. Élet, tehát Isten mindenkiben van. Imádkozni szavakkal nem fontos, a kapáló sem mondja, most ide vágok, csak kapál.” „Isten jóság, igazság, szépség, ott él mindenkiben és mindenben, kisebb-nagyobb mennyiségben. Lényege az állandó fejlődés. A formális imádkozás szavakban olyan, mint amikor a nikotin szenvedéllyé válik. Imádkozni gondolatban vagy cselekvésben kell.” „Isten a v - lágmindenséget eltöltő erő. A világfolyamat végső célja az, hogy a benne kifejlődött egyéniségek magukat azonosítani tudják a mindenséggel. 1 végső cél tudatában minden embernek kisebb, megvalósítható célokat kell tűzni.” „Isten anyagtalan, a világtól különálló lélek, személy, aki minden kire gondot visel, aki a világot a maga gyönyörűségére teremtette.”7 7 A többi vallomást lásd bővebben: Kévekötés, V/9-10, 1933. július-augusztus. 179
