Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

VIII. Ezerkilencszázharmincegy

A IV. évfolyamtól kezdve a Kévekötés tartalma és szerkezeti felépítése is gyökeresen megváltozott. Nyomát sem lelni már az addigi munkatervek alapanyagának. Ehelyett mindjárt az elején ifj. Kovács Lajos emlékezett vissza a nyári konferenciára. Az ott felvetett kérdések egyetemes, általános emberi problémákból fakadnak, végeredményre jutni minden területen lehetetlen volt. Az előadások azonban megismertették a fiatalokkal a tényleges feladatokat, s tájékoztatták őket a megoldási lehetőségek felől is.

Hogy a konferencia élményei a lelkekben minél elevenebbek maradjanak meg, Bede Emil történelmi jellegű tanulmányt írt a házigazda Nyárádszentlászlóról. A lap sokszínűségét hivatott biztosítani egy szerző nélküli írás, amely a teknősbékák tojások általi szaporodásának folyamatát írta körül, élményszerűen. Aztán újra visszakanyarodott a konferenciához, Ébert Hajnalka városon szolgáló falusi leányokról írt előadása kivonatával. Mikó Imre egy rá annyira jellemző elvi tanulmánnyal adott újabb választ a kor nagy és ezért minduntalan feltett kérdésére: „Mit keresünk a faluban?” A feleletet egy művészien megfogalmazott hasonlatban foglalta össze: a fiatalok úgy érzik, egy apától születtek, s ugyanő küldte egyiket egyetemistának, a másikat munkásnak, a harmadikat az eke szarva mellé. Most mindannyian úgy határoztak, hogy hazamennek: vissza a faluba.

Szabó Sámuel szerint rendhagyó jellegű újítással is meglepett az egyébként az előzőktől színvonalában kissé elmaradó konferencia: minden résztvevőnek ki kellett töltenie személyi adataival egy „Törzslapot”18, aztán vallani kellett az addigi konferenciákon való részvételről, végül kutató kérdésekre kellett válaszolni: jár-e templomba, olvassa-e a bibliát,19 mivel tölti szabadidejét, beszéli-e az állam nyelvét, részt vesz-e a szövetkezeti mozgalomban, ismeri-e a háború utáni magyar ifjúsági kérdéseket, milyen unitárius lapot olvas, milyen sportot űz, tagja-e a helybeli ifjúsági egyletnek, melyek ifjúsági szervezeti elképzelései?

A válaszokból néhány egészen érdekes viszonyulás bontakozik ki, pl. Balázs Ferenc nem szokott bibliát olvasni... Másrészt, sok résztvevő nem töltötte ki a kérdőívet, az azt megtevő 30 fiú és 19 lány közül 10 lelkész volt, 7 teológiai hallgató, 11 főiskolai hallgató, 4 középiskolás, 2 mérnök, 1 ügyvéd, 1 orvos, 2 tisztviselő, 1 fog18 Ép formában csak a következő évi konferenciára kiadott törzslap maradt fenn: Törzslap az V. egyetemes ifjúsági konferencia résztvevőiről.

19 Az Élet Könyve hagyományos megnevezésének kisbetűs formája nem személyes véleményt fejezi ki, hanem korabeli használati formát tükröz.

148