Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
VIII. Ezerkilencszázharmincegy
A falufejlesztési bizottság elnöke Balázs Ferenc maradt, tagjai Ébert Hajnalka, ifj. Fekete Domokos, Gál Margit és Kővári Jakab. Az iparos-kereskedői (Szabó városi ifjúsági bizottságnak nevezte) elnöke Szabó Sámuel, Deák Berta, Durugy József, Kiss Lajos és Weress Ákos tagokkal. Végül az értelmiségi elnök Mikó Imre, tagok Cseke Péter, Gálfalvi József, Gyergyai Judit és Sükösd Pál. A választmány tagjainak választattak a vonatkozó egyházkörök sorrendjében Pálfi Rózsika, GálFi Elek, Péterffy Mihály, Kovács Domokos, Török Elek, Csíky Andor, Bedő Juliska és Szánthó Vilma. A Kévekötés főszerkesztőjévé Gyallay Pap Zsigmondot tették, a szerkesztőbizottság tagjai Balázs Ferenc, Mikó Imre, Csongvay Lajos, Szabó Sámuel és ifj. Ürmösi Károly. A lap szerkesztési helyéül Brassót határozták meg, anyagi ügyeit az Égyetemes Szervezet vezetői Kolozsvárról intézik. Az igazi szerkesztői munkát azonban a brassói páros: Szabó Samu ottani ifjúsági egyleti elnök és Csongvay Lajos segédlelkész végezték. A lapot tehát attól kezdve továbbra is kolozsvári jelzéssel, de Brassóban adták ki. A Cenk alatti nyomdák azonban túl borsos árat kértek, mert végül „egy munkahiányban szenvedő nyomdász”, a kézdivásárhelyi Túróczi István ajánlatát tartották a legjobbnak. A helyi lelkésszel való személyes nézeteltérés miatt a szerkesztés helyéül az egyházközségi irodát nem nevezhették meg: így került oda Szabó Samu saját címe: Rosiorilor u. 25. Ezután következett az előző évi konferencia óta a választmány által átdolgozott alapszabályzat12 megvitatása. Legszembetűnőbb formai változása a római számokkal jelölt fejezetek (VI) cikkelyek közé való beiktatása volt, az alapszabályzat ettől áttekinthetőbbé vált: Általános intézkedések, A szervezet tagjai, A tagok joga és kötelessége, Az Egyetemes Szervezet szervei, Az Egyetemes Szervezet kiadványai, Függelék. Lényegesebb fejlődés a következő cikkelyekben állt be: céljai (5. cikkely) - tagköreinek célkitűzéseit egységesíti, munkásságát irányítja, annak végzésére munkaeszközöket ad és egy tisztultabb, vallásos világnézet kialakításával igyekszik azokat tagjain keresztül egyház- és társadalomépítő munka szolgálatába állítani. A tisztikar összetétele egy második főjegyzővel egé12 A DFEIKESz Alapszabálya, a nagyajtai konferencia módosításai alapján végleges formába öntötte Ferencz József és ifj. Ürmösi Károly, elfogadta 1931. augusztus 20-án a nyárádszentlászlői ifjúsági konferencia. 142