Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
I. Az ezernyolcszázas évek
viselői az elnök, alelnök, főjegyző-titkár, aljegyző, könyvtáros, főszerkesztő, lapkiadó és gazda1* voltak. A pályázatok sokszínűsége fejlett elképzelésekről beszél: az év során állandó kiírása volt a szavalati pályázatnak („komoly”, illetve „víg irányú” versekre), valamint az irodalminak (prózai és lírai művekre). Emellett minden év tavaszán meghirdették a nagy májusi pályázatot, tételei társadalmi, neveléstani, történelmi, természettani értekezések, fordítások, valamint latin, görög és német nyelvtan és irodalom voltak. Az általuk szerkesztett Remény ifjúsági hetilap címen van feltüntetve, átlag évi 22 száma jelent meg. Könyvtára 1585 kötetet számlált. A „nemzet jeles nagyjai” születésének, ill. halálának évfordulóján emlékünnepélyeket tartottak (Jókai, Széchenyi, Kossuth), megemlékeztek március 15-re, október 6-ra is. c. / Az alosztályok olvasó egyletének összejövetelein versenyt szavaltak és mindenekelőtt könyveket olvastak. Külön könyvtáruk volt 460 kötettel, pénzalapjuk 58 forint. Bevételük egy része az 50 krajcáros tagdíjból származott. d. / Minden diák rendelkezésére állt a Lendvay-Latkóczyné művésznő által alapított ún. Kölcsön-egylet, ahonnan 200 forint alaptőkéből, kamatra, 2 forint kölcsönt vehettek fel. A begyűlt kamatot pályadíjként használták fel. e. / Két másik kör szintén széles elérhetőséget kínált, mindkettő szakmai jellegű: az Apolló-kör célja a zeneismeretek fejlesztése, a Dalköré az ifjúsági ünnepélyeken az énekkari szerepkör betöltése volt. E szellemi fórumok mellett a diákság anyagi segélyezésére jöttek létre az ún. alapok. A Remény-alap a Reményben megjelent dolgozatokból kis zsebkönyv kiadását volt hivatott biztosítani. A „jóltevők” arcképezésére gyűjtött alap célja az ifjúság jótevői arcképének megfestetése volt, ezeket a kollégium dísztermében helyezték el.18 19 A Kriza János-alap egy 1882-ben tartott Kriza-ünnepély adakozásainak maradványából jött létre, szépirodalmi pályaműveket jutalmaztak vele. Az alapok pénzeit takarékpénztárban őrizték, a betéti könyveket a kollégiumi igazgató gondozta. A 90-es évek az egyleti élet válságát hozták: a tagok száma ijesztően leapadt, a kiadásokat képtelenek voltak a tagsági díjakból 18 A gazda szövegkörnyezeti jelentése teremgazda, felügyelő, tárgyi ügyintéző. 19 Ezekből több példány ma is megtekinthető az Unitárius Püspökség vendégszobájában Kolozsváron. 13