Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
VII. Ezerkilencszázharminc
nem lehet megoldani. Az anyagi hátteret a vetítések szolgáltatják - a lapért tehát felesleges aggódniuk egyeseknek, mert az valószínűleg nem tesz jót az egészségnek. Mikó Imre az ifjúsági munka falusi életre való összpontosításának elvi mozgatóit fejti ki A regösmozgalom című írásában. Mintaként a csehszlovákai magyar cserkészek mozgalmát említi, amely 1925-ben „Vissza a faluba!” jelszó alatt az ott szintén kisebbségi magyar falu megmentését tűzte ki célul. Munkájuk lényegében a város és a falu találkozása volt - tehát ugyanaz, amit Erdélyben a DFEIKESz tűzött ki zászlójára. A nyári egyetemes konferenciát előrejelző rövid írás arról a választmányi döntésró'l értesít, amely szerint a konferenciát egy legalább két hétig tartó táborozás keretében szeretnék megtartani - a lányok „gárdírozásáról” természetesen gondoskodnak. Hogy végül a terv miért nem valósult meg, nem lehet tudni. Ugyancsak Mikó számol be röviden a testvérfelekezetek egyletei: a Római Katolikus Népszövetség Ifjúsági Szakosztálya s a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület munkájáról. Előbbi a katolikus főiskolai hallgatókat tömöríti, öt csoportra oszlik: a kolozsvári Tudományegyetem és akadémiák keretében levő Székely Kúria, Belsőerdélyi Kúria, Határvidéki Kúria nevű csoportokra, valamint a nagyváradi és temesvári Teológiai Akadémiák csoportjára. Az első három az önképzés és falufejlesztés területeire is kimerészkedik, az utóbbiak kimondottan vallásos tevékenységet fejtenek ki. A katolikus ifjúság vidéken a Szent Kereszt Hadseregbe van besorozva. Nevelésüket a Jóbarát című irodalmi és tudományos folyóirat próbálta meg elősegíteni.5 Elnöke abban az évben maga Dsida Jenő volt. A református IKE 1921-ben alakult, az 1750 példányban kiadott Ifjú Erdély c. folyóirat6 köré sereglett kolozsvári református főiskolai hallgatók csoportját jelenti. Programjuk tömör, tipikusan református ízű megfogalmazása: „A mi munkánk léleknek és erőnek megmutatásában áll, a jövendő nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a kö5 A Jóbarátot 1925-1940. között havonta adta ki a Kolozsvári Római Katolikus Főgimnázium tantestülete. Az erkölcsi nevelés, ismeretterjesztés és szépirodalom mellett állandó rovata volt a cserkészettől a pályaválasztásig sok, ifjúságot érdeklő témának. Fakadó rügyek c. rovata többek közt Bányai László, Dsida Jenő, Kiss Jenő, Sőtér István zsengéit közölte. 6 Az IKE havilapja 1923-tól 1944-ig jelent meg Kolozsváron. Első évfolyamainak munkatársai a kor kiváló magyar írói és költői: Buday György, Kováts József, Wass Albert, Képes Géza. Valláserkölcsi nevelést, általános ismeretterjesztést, szépirodalmi alkotásokat, zenei és színházi szemlét, rejtvényeket, pályázatokat tartalmazott. 112