Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)

nelem köréből, a papnövendékek a teol. tanulmányok köréből tartanak előadásokat, a jogászok pedig szintén a saját tanúlmányuk köréből s amellett az egyes gyűléseken szavalatokkal is közreműködtek az egyes tagok. Az ifjúsági egyletben az 1900-as években elnökök voltak: Mikó Imre, Pap Domokos (aki egy nagyon fontos munkatérre: az egyháztörténelem művelésére hívta fel a figyelmet), Szentmártoni Kálmán, Kelemen Lajos, Abrudbányay Ede, Borbély István és Sándor János, utóbbi évekig viselte e tisztséget. Ha nem is éppen a kormányrúdjánál, de a vezetésben mégis résztvettek és az egyleti munkában kiválóan működtek még az említetteken kívül: Kovács Kálmán, Bedő Gábor, Bodóczy Sándor, Árkosi Tamás, Kiss Sándor és Ütő Lajos stb.

Az egyleti munka az életre való készületben, eszményi célok megvalósításában merült ki. Az egyletben beszéd tárgya volt a nép nevelésének gondolata is, sok szó esett az úgynevezett »Szabad egyetemiről, amelynek keretében a nép számára eljuttatható lenne a kultúrának nagyobb áldása is, de ezeket a kérdéseket abban az időben rábízták a papokra és tanítókra, mint a népnek hívatásos nevelőire.

Az Ifjúsági Kör az 1910 évi nagy ünnepélyen még működött, a kör nevében Sándor János fiatal tanár üdvözölte is az anyaegyletet, de a világháború tövében megszűnt, vagy legalább is nem találjuk semmi nyomát, hogy aztán a háború befejezése után megújúlva és megerősödve támadjon fel.

A világháború nemcsak nagy gyászt hozott az emberiségre a sok millió kiontott élet és eltiport boldogság árán, hanem tanúságokat is. Egyik legnagyobb tanúlság az, hogy a nép vezetői, az úgynevezett értelmiség meg kell találja a kapcsolatot a falú népével, a nemzet többségével, a vallásfelekezet tagjaival s közös szellemet, felfogást és a kultúra iránti állandó kapcsolatot ki kell építeni. A D. F. Ifjúsági Körének ez volt a háború után a helyes kiindúlási pontja. Ezen a téren kiváló munkásságot fejtettek ki Gyallay Pap Zsigmond »A nép és az intelligencia« és Mikó Imre: »Á magyar falú és a nemzetiségi kérdés« című munkájával. Az említett és más ifjak buzgó és lelkes munkájával, megszervezik 1927 évben az egyetemes unitárius ifjúságot azzal a gondolattal, hogy az unitárius ifjú, legyen akármilyen foglalkozású, földmíves vagy pedig a legmagasabb végzettséggel bíró, érezzen együtt egymással s fejlődjön ki az a tudat bennük, hogy egy fajnak és egy vallásfelekezetnek a fiai. Az Ifjúsági Kör ez időben történt teljes újjáaiakúlásának vezére Szent- Iványi Sándor volt, aki abban az időben jött haza amerikai tanúlmány útjáról.

Nem feladatunk, hogy e nagy reményekre jogosító egyesület teljes munkásságával foglalkozzunk, de azért megemlítjük, hogy ez egyesületben kiváló szervező munkát végeztek. Szent- Iványi Sándor cluji, Balázs Ferenc cheai, Máthé Sándor sácueni,

55