Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)

Az unitárius lélek érezte, hogy sokat kell tennie, századok kényszerű mulasztásait kell helyrehoznia. Valami mélységes benső érzékkel, mintegy ösztönös meglátással Dávid Ferenc nagy alakjához tér vissza. Nemcsak azért, hogy kora nem értette meg e nagy férfiút, hogy hálátlanul bánt el vele, hogy kétszáz esztendőn keresztül úgyszólva még nevét sem emlegették, hanem főképpen azért, mert ihletet, lelkesedést talált az ő munkásságában. Valóban a Dávid Ferenchez való visszatérés nemcsak egy hálátlanságnak a kiengesztelése s egy történelmi tévedés kiigazítása voltv hanem azon természetes folyamat, hogy Dávid Ferenc szelleme belekapcsolódjék a XIX. század haladásába, amelynek szellemével rokon volt. Dávid Ferenc neve már nem puszta hagyomány, hanem lelkesítő, életet formáló szellem.

Az újkor igyekezett megadni minden tiszteletet a Dávid Ferenc nevének, nemcsak az unitárius egyház keretein belül, hanem azon kívül is. A magyar irodalomtörténet felfedezi Dávid Ferencet; a XVI. századi nagy reformátorok közé állítva, méltányolja nagy küzdelmeit. Jakab Elek műve nemcsak a tudás, hanem a lelkesedő szeretet műve is. Dávid Ferenc neve otthonos lesz mindenütt. Ferencz József püspök alapítványt akarván létesíteni, Dávid Ferenc alapítvány címet ad a nemes eszmének (1874). Az odorhei-köri lelkészek pedig 1876-ban egy ma is meglevő könyvtárt létesítenek, Dávid Ferenc egyleti könyvtár címen.*)

Úgy érzi mindenki, hogy az unitárius élet fellendítése érdekében tenni kell valamit. A lelkekben megvan a vágy a tettre, csak az emberre volt szükség, hogy a szervezés munkáját kezébe vegye.

2. A Dávid Ferenc-Egylet megalakulása.

Az unitárius lélek célszerű, egyesületben végzendő munkára vágyik. Ezt a vágyat érezte meg és juttatta kifejezésre Dr. Boros György, egyházunk jelenlegi püspöke, abban az időben fiatal teológiai tanár. Nálánál senki sem érezte határozottabban, hogy egyesületet kell létesíteni, amely az unitárius vallás hivatását mindenkor a legszentebb ügyének kell, hogy tekintse. Egyelőre lelkészi egyesületre gondolt s 1884 szeptember hó 2-án, midőn a Főtanács alkalmából sok jó unitárius együtt volt Clujon, a régi főiskola nagy dísztermében egy értekezletet hívott össze s ez előtt előadta a tervét. Az értekezlet a tervet kedvezően fogadta s Gyöngyössy István elnöklete és Boros György titkársága alatt egy bizottságot választott az előkészítő munkálatok elvégzésére. A bizottság az alapszabálytervezetet elkészítette s átadta Ferencz

J) E könyvtárnak első nagy adományozója Gyöngyössy István värghi$i lelkész és odorheiköri esperes volt, aki könyveit az egyletnek adományozta. Az egyletnek legelső elnöke Gyöngyössy István esperes jegyzője kisgyörgy Sándor, abban az időben chinuj-i lelkész volt. Most Kisgyörgy Sándor is könyveit ezen könyvtárnak adományozta 268 kötetben, 259 darabban.

4