Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)

1877 december hó 5-én Mártini§ben volt, ahol a többek között egy igen érdekes kérdés vetődött fel, amely még ma sem veszí­tette el alkalmi voltát: A vallásos eszmék fejlődése Dávid Ferenctől napjainkig kü­­különös tekintettel az unitárizmusra. E kérdést mi közülünk még senki sem dolgozta fel, tehát ma sem múlta idejét, hogy vele foglalkozzunk. Nevezetes esemény az egylet történetében 1885 május hó 18, amikor az Oclandon tartott gyűlés alkalmával a könyvtár­­egylet kibővül Dávid Ferenc-Egyletté. A gyűlésen felolvassák Boros György felhívását az egylet megalakítására vonatkozólag, mire a központ által megállapított alapszabályokat teljes egészé­ben magukévá teszik. Ezután az Odorhei-körben a könyvtár­­egylet a Dávid Ferenc-Egylet zászlója alatt munkálkodik s mint már korábban megalakúit egylet, kiváló sikereket ért el a nép­művelés terén, hiszen már megalakulásakor könyvtárral indúl neki nagy feladatai teljesítésének. Az egylet vezetésében, csakhamar változás áll be. Gyön­gyösi István betegeskedése miatt lemondván az elnökségről, helyébe elnöknek Darkó Sándort, jegyzőnek Kisgyörgy Sándor helyett először Vass István petreni lelkészt, később Pál Ferenc rare§i lelkészt választják meg, később pedig Sándor Gergely dárjiui lelkészt. Az 1889 november hó 27-én, Sánpaulon nevezetes határo­zatokat hoznak, melyek közművelődés szempontjából rendkívül fontosak. Sándor Gergely dárjiui lelkész bejelenti ugyanis, hogy egy­házközségében az olvasó-egylet megalakúit. Buzdítják az egyház­kor vezetőségét, hogy mindenütt alakíttassák meg az olvasó-egy­let és a népkönyvtár. A szegénysorsú tanulókat ingyen énekes­­könyvvel el kell látni, mert ez az egyesületnek egyik legfonto­sabb hivatása. Az egylet teljes tudatában van egyháztársadalmi nagy feladatának. Tudja, hogy a nyomtatott betűnek milyen ha­talma van. Sürgeti az unitárius naptár kiadását és a lelkészek az egylet támogatásával szívvel-lélekkel dolgoznak, áldoznak az eszme megvalósításán. Az egylet kiadványait odaadó buzgóság­­gal helyezi el az olvasni vágyó unitárius közönség között és maga is Dávid Ferenc-fűzeteket ad ki, hadd szolgálhasson olvas­mánnyal népünk számára. Számtalan alkalmi fűzet kiadásával járúl hozzá a Dávid Ferenc-Egylet kiadványaihoz. E körben a nőegyleti munkának is kiváló munkálói, sőt úttörői voltak. Legelső volt a mere§ti Nőegylet, utána a sanpauli és cráciuneli Nőegyletek léptek sorompóba s az úttörőket követ­ték aztán rendre a többiek mind. Hadd említsük fel az úttörő nők neveit. Ajtay Jánosné, Demeter Dénesné és Ürmösi ]ózsefné vezettek ezen a téren akkor is, amikor ezért a munkáért sok­kal több kellemetlen kritika járt, mint elismerés. A nagy háború — 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom