A Dávid Ferencz Egylet unitárius konfirmációi emléke (Kolozsvár, 1923)
30 UNITÁRIUS KONFIRMÁCIÓI EMLÉK Legyen ezeknek őrizője a ti sziveitekben a szeretet asztala, a mely annyiszor fogadta már szent körébe a keresztények buzgó seregét s a mely a ti életetekben is sokszor lesz felteritve, hogy a fáradt lelküek nyugalmat, a bánkódok vigasztalást találjanak mellette. Csak annyira távozzatok el ennek szent köréből, hogy mindannyiszor visszatérhessetek ide bocsánatot kérni és megbocsátani, vigasztalást venni és lelki örömet szerezni s mindenekfelett megemlékezni a békesség fejedelméről, aki mindannyiszor boldogságra vezérel emlékezetes búcsúzó szavaival : Példát adtam tinéktek, hogy a mint én cselekedtem, ti is úgy cselekedjetek! Ima. Hozzád jövünk, óh nagy Isten! Lelkünk hozzád vezet, Te alkotád hatalmaddal A földet és eget. Hogy megtartottad életünk És minden jót adtál nekünk Hála imánk im fölzendül S a mennybe föl, hozzád repül. Óh légy velünk, édes Atyánk! Éltünk hü vezére.
