Felolvasások a Dávid Ferencz Egyletben. A Dávid Ferencz Egylet Udvarhelyköri F. E. közgyűlésén H.-Oklándon 1906. június 14-én - A Dávid Ferencz Egylet udvarhelyköri fiókjának kiadványai 2. (Kolozsvár, 1906)
6 boykottot, az el van veszve, mert a szervezet területén nem kap munkát, vele senki sem áll szóba, elveszhet éhen családjával együtt, mert megmerte szegni a párthatározatot, akár járult hozzá szavazatával, akár nem. Ezt a tényt fájdalommal szemléljük ott, a hol nagyobb munkásszövetkezetek vannak. Mi ez, ha nem az egyéni és polgári szabadság teljes megsemmisítése ? Tehát a szociálizmus nagyon könnyen esik abba a hibába, a melytől megakarta szabaditni a társadalom munkás tagjait. Azt a szociális elvet, hogy az állam lássa el az összes lakosságot a legcsekélyebb munka fejében, mindennel a mi a megélhetésre szükséges: nem tudom megszivelni, mert én igazi szociálista elvből indulok ki és ellensége vagyok minden gyámkodásnak, mivel az az egyéni erőt megbénítja, az ügyességet, leleményességet és tehetséget nem, engedi érvényesüléshez. Én a szabad verseny híve vagyok. Én azzal tartok, hogy a székely ügyesség, találékonyság, erő, észtehetség és józanság annak volt köszönhető, hogy itt egy falat kenyeret sem adtak ingyen, hogy itt mindenkinek ezer mesternek kellett lenni, ha meg akart élni. És élt és teremtett gyönyörű kézműipart, háziipart és olyan ruhát viselt, a melyben volt Ízlés, volt csinosság, tartósság és nemzeti jelleg. Yolt tudománya a mi megérdemelte, hogy ellopják és a külföldi gyárakban utána készítsék, de a miből már nem az következik, hogy mert most olcsóbb és roszszabb, pénzen vegye meg a székely és lemondjon tudományáról, vagy azért, hogy divatos lehessen, lemondjon viseletéről s járjon olyan ruhában, a melyről helyesen szól a példabeszéd: úti cifra s házi rossz. Ezen a helyen ki kell térnem a nemzeti jogra, tehát olyan tárgyra, a melyet a szociálizmus a legkíméletlenebbül ostromol és kigunyol. Mi Magyarországon s más nemzetek a maguk országukban azt valljuk, hogy a földterületi határokat nem lehet egyszerűen nem látni meg és figyelmen kívül hagyni, mi úgy fogjuk föl, hogy a magyar nemzetnek nemcsak honfoglaló és honfenntartó munkája volt, hanem van és lesz olyan nemzetközi missziója, a melyre nemcsak az államrendszereknek, hanem az összes európai népeknek s főképpen a kis nemzeteknek szükségök van. Szükség van a magyar nemzeti államra itt ezen a földterületen azért, hogy létre ne jöhessen olyan fajok túlsúlya, a melyek még ha nem is akarnák, önkéntelenül elnyelnék a kisebbeket. Nekünk az igazi szociálizmus azt parancsolja, hogy védjük a népjogokat s bizony a magyar földnek magyar és nem magyar ajkú lakói megkeserülnék, ha ennek az országnak az élete megszűnne.
