Felolvasások a Dávid Ferencz Egyletben. A Dávid Ferencz Egylet Udvarhelyköri F. E. közgyűlésén H.-Oklándon 1906. június 14-én - A Dávid Ferencz Egylet udvarhelyköri fiókjának kiadványai 2. (Kolozsvár, 1906)
2 lására készséget mutatott. Ennek lett az eredménye, hogy a férfiak mellett a nőknek s közöttük az ifjaknak és gyermekeknek is helyet jelöltünk. Ebből következett, hogy minden, keresztény és nem keresztény, egyház híveit kértük és szívesen fogadtuk templomainkban, gyűléseinken, felolvasásainkon. Tehát mi a Pál apostol szociális elveit: nincsen sem pogány, sem zsidó, sem szolga, sem szabados, ti mindnyájan egyenlők vagytok a Jézus Krisztus által, mi megértettük s meg is valósítottuk a mennyire tőlünk telhetett. Ezek a tények minket feljogositnak arra, hogy foglalkozzunk ezzel az uj társadalmi kérdéssel. Nemcsak följogositnak, de kötelességünkké is teszik, mert egy pillanatig sem szabad abban a téves hitben élnünk, hogy az egyháznak, vagy az egyház-társadalmi szervezetnek elégséges a bibliamagyarázás, az igehirdetés és az egyházi szertartások elvégezése. A r. kath. egyház már jó ideje észrevette, hogy a néppel most másképpen kell elbánni, mint régen s egyenesen azzal lépett föl, hogy szervezte a keresztényszociális pártot, mert itt arra nem kívánok kitérni, hogy politikai célzattal, szervezte a néppártot. Ennek az uj szociális mozgalomnak kiváló föladatai vannak, ha csak arra törekszik is, hogy, ellensúlyozza a másik szociális mozgalom hatását, mert két ilyen szélsőség együttműködése, még akkor is jót eredményez ha ellentétes irányban haladnak, mert végül az erők és az elemek kiegyenlítődnek. A liberális vallás híveinek, meggyőződésem szerint, sokkal szerencsésebb a helyzetűk s igy hát a miénk unitáriusoké is, mert a mi kezünk nincsen megkötve sem a dogmák láncaival, sem az egyházi szervezet korlátáival. Hogy ha ez ideig nem tettünk annyit, a mennyit tehettünk volna, illessen szemrehányás mindnyájunkat, a kik megérdemeljük, de ha ezután is elmulasztjuk kötelességünket, ne legyen mentségünk Az én véleményem szerint nemcsak ebben az egyháztársadalmi keretben, a D. F. E.-ben, hanem a szószéken is foglalkoznunk kell a kérdéssel s annak részleteivel. Hogy én éppen itt kívánom teljesitni a rám háruló kötelességet, annak az az oka, mert úgy képzelem, hogy e völgy lakói, ami székelyeink, még nincsenek bele sodorva a szociálizmus azon áradatába, a melyből nincsen menekülés, akár örvénybe hajtja, akár sziklához paskolja, akár jéggé fagyalja, akár köd és páraképpen szétszórja tagjait. Különben is a szocializmus aránylag még uj intézmény. A külföldön, Francia és Németországban kezdődött a múlt száz. 40-es éveiben. Nálunk a múlt százban a hetvenes évek elején. 1880-ban szervezték a magyarországi munkáspártot,