A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1904-1905 (Budapest, 1905)
Évi rendes közgyűlés
87 Azután jöttek hónapról-hónapra a mi egyszerit felolvasó-üléseink, a melyekre mindig szép közönség gyűlt egybe. Stromp László pozsonyi evang. theol. tanár: „Renaissance“ ez. értekezése, J. M. „Testvériség“ ez. költeménye, Kanyaró Ferencz, kolozsvári unitárius tanár, XVI. századbeli korrajza. Benedek Elek iró: „A népiélek“ rejtelmeit mutatta be a mesék világában, Perczelné K. F. „Tolstoj“-t úgy mutatta be, mint a szabadelvű egyházak szövetséges bajnokát, Haypál Benő igazi papi ihlettel fejtegette „Az evangyéliumi békesség áldásait“, Szabolcska M. verseit J. M. mutatta be, Bodnár Zsigmond „Channing és Renan“-ról irt összehasonlító tanulmányát adta elő, megvilágítva ezt a két szép életet az erkölcsi törvény szempontjából, özv. Bogyay Kálmánná tanulságos irata a „Háladatosság“-ról és Józan M. értekezése dr. Martineauról, a nagy tudós születésének 100 éves fordulója alkalmából fejezte be az idei felolvasások sorozatát. Zene és szavalati számok élénkítették az élvezetes műsort. Buzogány Anna 2-szer szavalt. Utóbbi alkalommal megtisztelte egyletünket nagynevű püspökünk is, a kit 50 évi szolgálatának emlékére és egyletünk iránt mindig tanúsított kiváló érdeklődéséért rendkívüli közgyűlésünk védnökké választott. Az ekkor elhangzott szebbnél-szebb beszédeket az Évkönyvben fogjuk megörökíteni. A „Pozsonyi Kör“ meghívását április 8-ára szívesen vettük és elfogadtuk; bízva abban, hogy a testvéri jobb, a melyet felénk nyújtanak, akkor is készen áll, ha mozgalmunkat valamely méltatlan támadás fenyegetné. Igazi protestáns est volt az, melyen Budapestről heten vettünk részt, magunkkal hozva egy újabb, kellemesen és hasznosan eltöltött nap felejthetetlen szép emlékeit. Józan M. „Tudás és Szeretet“ ez. értekezése, valamint Buzogány Anna k. a. mesteri szavalata osztatlan tetszéssel találkozott. Az est fényét emelte az a körülmény, hogy Szabolcska M. is résztvett azon ékesszólóan egyszerű, meleg vallásos ihlettől sugárzó költeményeivel. Igaz lelki örömmel mondhatjuk tehát: A viszontlátásra nálunk! Alig egypár nap választ el minket attól a nagyszerű jelenettől, a melynek sokan tanúi voltunk kicsiny templomunkban. Értem e hó 5-én mrs. Besant-nek és a theosophok társaságnak látogatását, mely alkalommal a „Theosophia“ fogalmát, annak valláserkölcsi, philosophiai és tudományos jelentőségét adta elő egy óránál tovább tartó ékes angol beszédben, melyet a nagy közönség részére titkárunk tolmácsolt. Ez a nemeshangu és higgadt előadás a leghatásosabb védelem és visszautasítás volt azzal az otromba támadással szemben, a mely egyes fővárosi lapokban napvilágot látott. Ne lás-
