A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)
V. Felolvasó ülés
kétségbe és tagadta — a Jahve szó akkor sem egyéb, mint annak a fogalomnak a megjelölése, a melyet az istenséggel azonosítottak. Abban az időben, a mikor az istenek egész seregéhez, Aíuí-hoz, Bél-hez, Ha-hoz, Marduk-hoz, tíamas-hoz, Sin-hez, Istar-hoz. Nérgal-hoz stb. folyamodtak, sehogysem fejezhették ki a Jahve szóval azt az eyy és egyetlen Istent, a kit a Szentirás e névvel akart megjelölni. És valóban az egész babiloni irodalomban nem találunk egyetlen-egy olyan mondatot sem, a melyet a Biblia szavaival (Móz. V. könyve, 6. fej. 4): „ Jahve a mi Istenünk, Jahve eyy* párhuzamba állíthatnánk. És így mai előadásunkat is a zsoltár szavaival akarjuk befejezni : „ Jahve őrükké uralkodik, ö a te Istened nemzedékrölnemzedékre ; Hallelujah /“ Mahler Ede.
