A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)
II. Felolvasó ülés
Dávid Ferencz belefog a nagy vállalatba, számos zsinaton s minden országgyűlésen, nyilvános hitvitában résztvesz s a mellett 10—12 önálló könyvet ir és ad ki jobbára a maga erején. Figyelembe véve, hogy e hatalmas munka egy része 1566—1571-ben folyt le, a Dávid munkásságát bátran össze lehet mérni a Lutherével s aránylag nem fogjuk semmivel kisebbrendűnek találni a Lutherénél. Egy óriási csatatér előtt állok. Az emberi nyelv nyilai néha mézbe, legtöbbször méregbe mártva szaggatják a levegőt. Jajveszéklést, gyáva meghátrálást, kifeszitett mellet és edzett izmokat látok szerteszét. Azt hiszem, az őskor titánjai támadtak föl. Vélem, hogy a régi nagy ellenség ellen harczol a magyar nemzet. De a jelek és jelszavak felvilágosítanak. A fegyver a legújabb csodás találmány: a betű. Három nagy nyomda-műhelyében, Gyulafehérvárit Kolozsvárit és Debreczenben készülnek a könyvek. A hadvezérek a szószéket használják föl messzelátónak. Onnan adják ki a jelszót, osztják a parancsot. Fejedelmi urak és tanácsosok s a nemzet nagyjai országgyűlésen töltenek egy-két hetet s a vallás dolgában oly szabadelvű határozatokat hoznak, a melyekkel megelőzik az egész világot. Templomokban és tágas termekben az ország legelső tudósai a fejedelem vagy tanácsosai elnöklete alatt 8—10 napig szakadatlanul vitatkoznak a vallás legfőbb kérdései fölött. Erdélyországban és a hozzátartozó részekben csaknem minden nevezetes helyen : Meggyes, Vásárhely, Fejérvár. Torda, Kolozsvár. Nagyvárad és Debreczen városok tehetnének tanúságot a magyar unitárius reformáczió mellett és ellene csatázó nagy hősökről. Mindenütt, valahol a tolinak, a velőkig elható élőszónak és a nagy tudásnak szerepe volt, ott találunk egyet, a nagyok legnagyobbikát, Dávid Ferenczet. Az unitárizmusnak azóta mostanig központi főhelyén : Kolozsvárit, a száz éves nagy templom oldala mellől megifjodva, derülten tekint a tudomány diszes, uj csarnokára az a hatalmas kerek kő, a mely Dávidnak szónoki dicsőségét örökíti. A hitszabadság dicső eszméjének születése és törvénybe iktatása helyén, Torda városban, műértékű festmény hirdeti Dávid Ferencz reformátori legnagyobb sikerét. Elég volna csak e két emlék, hogy Dávid Ferencznek elragadó szónoki erejét és reformátori sikerét hirdesse. De a külső emlékeknél jóval értékesebbek iratai, melyek nagy leikébe en-